Mire jó egy broadcast vezérlő rendszer?
Az elmúlt években a broadcast rendszerek, illetve a velük szembe támasztott követelmények nagy mértékben megváltoztak. A közvetítések és produkciók, ezáltal az elvárások és kreatív ötletek egyik napról a másikra változnak, de sok esetben egyik percről a másikra, ha például át kell állni egy talk show-ról egy híradóra. Korábban ezek külön műteremből és külön vezérlőből történtek, volt idő az átállásra. Ma már sok esetben egy központi vezérlő és közös eszközpark szolgál ki több műtermet. Az ilyen esetekben számos berendezést kell nagyon rövid időn belül átállítani: router keresztpontokat váltani, új bejövő és kimenő feedeket fogadni, szervereket konfigurálni stb. Klasszikus esetben ezeket egyesével, az adott eszköz egyedi kezelő felületén tudjuk megtenni.
A vezérlő rendszerek nagy előnye, hogy képesek az összes eszközzel kommunikálni és a teljes installációt, minden releváns broadcast berendezést egy rendszerként mutatni a felhasználónak. Így lehetőségünk van a komplett rendszerről (beleértve a teljes audió, videó, IT infrastruktúrát) egy pillanatképet készíteni és azt egy gombnyomásra visszaállítani. Így a felvételek közti átállási idő nagymértékben lerövidül és az esetleges hibázások száma is akár nullára csökken. Az elengedhetetlen vezérlési feladatokon túl, mint például tally, joystick override és mátrix keresztpont váltás, a felhasználók képesek egyedi logikai kapcsolatokat létrehozni és eseményeket kiváltani.
Miért pont a hi?
A Human Intrerface csapata, ahogy a termék neve is mutatja, arra törekszik, hogy az embert, a felhasználót és a felhasználói élményt tegye a középpontba. 2019-ben, az IoT világában minden fejlesztés abba az irányba halad, hogy az eszközeinket hálózatba kössük, azokat okos eszközökről, akár az otthonunkból is tudjuk vezérelni. Mindehhez interaktív kezelő felületek, letisztult, intuitív munkafolyamatok tartoznak.
Ezt a szellemiséget hozta be a broadcast vezérlő rendszerek világába elsőként a hi.
A kezelőfelület böngészőből érhető el, így bármilyen platformon használható külön program telepítése nélkül. Ily módon lehetőség van interneten keresztül, távolról vezérelni az eszközöket, hibát elhárítani, vagy menet közben a közvetítő kocsi másnapi config-ját elkészíteni. A mindennapi munka hatékonyságát nagyban tudja növelni, hogy akár a stúdiótérből is tudjuk mobiltelefon vagy tablet segítségével a kamerák képét vágni, vagy a kívánt jeleket a stage box-okra route-olni.
A rendelkezésre álló Ember+, RollCall, TSL, SW-P08, GrassValley-, Sony-, ForA-Tally, Dante stb. protokollokon keresztül a vezető gyártók összes terméknek akár paraméter szintű vezérlése lehetséges egy felület alól.
A hi egy többfelhasználós rendszer. A jogosultságkezelésnek köszönhetően pillanatok alatt össze lehet rakni egyszerűsített kezelői felületeket a különböző technikai és kreatív személyzetnek, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból csak a számukra relevánsokhoz férjenek hozzá.
Mit hoz a jövő?
Az elkövetkezendő évek az IP átállásról fognak szólni, ahol főleg eleinte, vegyesen lesznek baseband és IP kompatibilis eszközök, cross-converterek stb. Hagyományosan egy rendszer központi része egy nagy baseband router volt. A jövőben ezt felváltja egy IP cloud és mellette a számos egyedi eszköz kis belső routere. Az így kialakuló komplex infrastruktúrában egy jel ráválasztása egy monitorra nem egy egyszerű keresztpontváltást jelent többé, hanem mesterséges intelligencia segítségével a számos routeren keresztül és a rendelkezésre álló sávszélesség alapján kikalkulált útvonal. A korábbiakkal ellentétben az IP világban sok esetben a sávszélességet fel is kell tudni szabadítani mielőtt a következő multicast stream-et továbbítani tudnánk. Egy ilyen szintű rendszer biztonságos üzemeltetése gyakorlatilag nem lehetséges a hagyományos módszerekkel a különböző gyártók saját kezelő felületein keresztül, szükséges egy központi orchestrátor, ami mindent kézben tart.
Komoly problémát fog jelenteni, hogy kizárólag IT-mérnökök lesznek képesek egy router megfelelő beállítására. A jelutakon közlekedő stream-ekben lévő valódi kép- és hangtartalom monitorozására TAP aggregátorokra vagy sFlow monitorozó eszközökre lesz szükség. Tökéletes megoldás egyelőre nem létezik. Természetesen vannak törekvések a standardizálásra, mint például az nMOS protokol bevezetése.
A hi célja, hogy az inhomogén, komplex IP rendszerek fölé egy olyan réteget húzzon, amin keresztül egy baseband rendszerekben jártas műszaki személyzet, IT szakemberek folyamatos felügyelete nélkül is képes klasszikus módon vezérelni a keresztpont váltásokat.
A hi csapatának egyedülálló ütőkártyája, hogy a fejlesztőktől, a szoftver tesztelőkön át, az értékesítőkig, mindenki több mint 15 évet dolgozott különböző műszaki területeken televízióknál és közvetítő kocsikon, így felhasználóként is tudják, hogy mire lehet szüksége a műszaki személyzetnek ma és a jövőben.
Szántó Tamás
