Donauinselfest 2021, - osztrák produkció magyar technikával és személyzettel
Több éves sikeres együttműködés, magas színvonalú lebonyolítás, nagy bonyolultságú műszaki megvalósítás és nem utolsó sorban kiváló magyar broadcast stáb jellemzi a Donauinselfest közvetítéseit évről évre.
Az idei Donauinselfest-et kissé megviselte a Covid pandemia, de végül a sikeres tárgyalások eredményeként az un. 3G szabályok mentén (Getestet, Geimpft, Genesen) a hatóságok engedélyezték a rendezvény megtartását. A Dunasziget Fesztivál a HEY-U Mediagroup tulajdona, a vállalat vezérigazgatója és producere Herwig Ursin. Az ő és Sereg Imre több évtizedes sikeres együttműködése és barátsága alapozza meg a rendezvény népszerűségét és sikerét.
A televíziós közvetítés hátteréről és annak zökkenőmentes lebonyolításáról kérdeztem Sereg Imre technikai igazgatót.
- Milyen megbízással keresett meg a HEY-U Mediagroup?
A mostani projektben ugyan az a feladat, mint a tavalyiban és a tavaly előttiben. Szerencsére egyre jobb a helyzet, 2020-ban nagyon kevés volt a látogatottság, idén már jobb, de még mindig nem érjük el a teljes kapacitást. Most két színpad van a Hauptbühne a főszínpad, ahol 7-8 kamerával dolgozunk. Itt az Antenna Hungária OB-7-es közvetítő-kocsija adja a technikát. A másik színpad, 500 méterre található innen, ez Kulturbühne, ahol osztrák kabaré előadások lesznek. Ezeket az előadásokat az Antenna Hungária OB-11-es kocsija közvetíti 5 kamerával.
Természetesen hanggal és videóval dolgozunk. Minden kamera egyenként is rögzítésre kerül, arra az esetre, ha bármi probléma van utómunkában még ki lehet javítani. Erre lehetőség van, mert mi élőben adjuk az eseményt az ORF központba majd ők csúsztatva adják adásba kb. 2-3 órával később az ORF3-on. Számunkra ez élő adás mivel itt nincs lehetőség javításra, ami kimegy a főkimenetre az kint van.
- Az egyedi kamerafelvételek még milyen módon kerülnek felhasználásra?
Elsősorban a már említett biztonsági célokat szolgálják, de természetesen lehetőséget adnak ismétlésekre, összefoglalók készítésére. A Donauinselfest egy nagyon népszerű és szeretett program. A legismertebb osztrák zenekarok, kabaré színészek lépnek fel itt. Nekünk az élő adás a legfontosabb, amit egy kiváló rendező Ernst Neumayer fog össze. Nem szokott előfordulni, hogy ebbe az adásba bele kell nyúlni. Ernst 8-10 éve csinálja a Donauinselt, ő egy igen elismert osztrák televíziós rendező, korábban az ORF-nél dolgozott, most szabadúszó.
- A másik színpadon ki a rendező?
Christian Czeczelich, ő is egy freelancer. Vele is már több produkcióban dolgoztam, nem csak ezen a fesztiválon, hanem más műsorokban is. Semmit nem bízunk a véletlenre, mindenhol kipróbált, bizonyított emberek vannak ez vonatkozik a kameramanokra is. A művészeti vonalon csak osztrák munkatársak dolgoznak. A technikai személyzet azonban egytől-egyik magyar és az Antenna Hungária munkatársai.
- Kik osztrákok még a stábban?
A kabaré előadások hangjához érkezett egy ORF-es hangoskocsi, itt az ORF hangmérnöke gondoskodik az audioról. A színpadon német nyelvű poénok repkednek, anyanyelvi szinten kell a nyelvtudás. Még egy német hangmérnöknek is kihívás megérteni az osztrákot, ezért döntöttünk úgy, hogy kibéreljük az ORF hangos kocsiját egy osztrák hangmérnökkel.
Természetesen a Főszínpadon, - ahol a zenei programok mennek, - is elengedhetetlen a tökéletes német tudás. Itt Felix Krückels hangmérnök dolgozik, aki broadcast gyártást és rendszer tervezést tanít a jövő hangmérnök generációjának a Darmstadt-Dieburg Egyetemen. Az ő különös képessége még, hogy 15 évig dolgozott a Lawonál, - szerencsés és tudatos egybeesés, hogy itt az AH kocsijaiban is Lawo pultok vannak telepítve.
- Ki válogatja össze az osztrák stábot?
Ezt közösen csináluk, de főként Herwig Ursin a HEY-U tulajdonosa a döntéshozó, a mi megbízásunk is tőlük jön. Évek óta dolgozunk együtt, itt a Dunaszigeten és más produkciókban is. Aztán a rendező bevonásával kiválasztásra kerülnek a kameramanok és az egyéb művészeti munkatársak.
Balról Sereg Imre technikai igazgató, Hervig Ursin producer, Ernst Neumayer rendező.
- Milyen más helyszínek köthetők még a HEY-U-hoz?
Osztrák környezetben a HEY-U egy óriási média vállalkozás, övék például a Marx Halle ami egy hatalmas média esemény központ. Ez a helyszín korábban egy vágóhíd volt Bécs város tulajdonában, majd a HEY-U megvásárolta és média központtá alakította át. Persze ez egy műemlék védett terület, nem lehetett csak úgy lebontani, meg kellett őrizni az eredeti építészeti arculatot, ami sikerült is. Ezen a területen működik egyébként a Pro7 és a Sat1 is. Itt rengeteg média esemény, kulturális, művészeti rendezvény kerül megrendezésre. Kiváló helyszín szeretünk ott dolgozni, mert pld. a közvetítő-kocsival be lehet állni a hatalmas csarnokba az üvegtető alá, így esőben hóban is kiválóan lehet dolgozni, kábelezni stb. Itt készült 2020-ban az ORF prezentációja, amit szintén az AH OB-7-es kocsijával készítettünk. Ez is egy nagyon vonzó műsor, mert bemutatja az ORF a nézőinek, hogy milyen műsorokat terveznek a jövő évekre.
- Mi a Donauinselfest specialitása?
A fesztivált sajnos a Covid megtépázta tavaly és még idén is. De akkor is elmondható róla, hogy ez Európa legnagyobb, szabadtéri, szabad bejárású könnyűzenei fesztiválja.
Nincs belépőjegy, ingyenesen látogatható. A Covid előtt itt egy-egy estén 80-100 ezer ember is összegyűlt. Ez a látogatottság most nem lehetséges. Korábban itt nagyon híres külföldi előadók és művészek is felléptek, most sajnos nem jönnek, de a közönség is nagyon be van határolva. Ami még specialitás az maga a hatalmas sziget mint helyszín, amelyet két Dunaág vesz körbe. A korábbi éveken a területen 10-12 színpad üzemelt és ontotta magából a programokat, most idén mindössze három színpadunk van. A harmadik színpad a Slagerbühne, innen most nem kértek közvetítést. A Donauinselfest egy igazi osztrák szórakoztató központ, ahol minden korosztály megtalálja a neki kedves programokat.
- Hány éve szervezed a fesztivál közvetítéseit és hány éve hozod a magyar broadcast csapatot?
Huh nem is számoltam kb. 8-10 éve. Az Antenna Hungáriával 2018-óta csináljuk ezt a produkciót. Akkor építették az autókat. Ezt megelőzően dolgoztunk itt a Wige-vel, a TV SKY Line-al, a saját autómmal. Már sok éve hozom az AH technikáját és az embereket, ez a rendszer már kialakult. A technika jó és korszerű, a személyzet pedig nagy tudású, segítőkész és konstruktív. Szóval ez a működési modell bevált.
- Hány kamera dolgozik a Főszínpadnál és Kulturbühne-n?
Hét kábeles kamera van telepítve ebből, kettő az FOH-ban, kettő a színpadon, kettő a színpad előtt Dolly-n mozog és van egy kran kamera, valamint van egy wireless kamera, ami a szereplőket kíséri fel a színpadra. A Kulturszínpadon 5 kábeles kamera dolgozik, de csak négyen van kameraman, az ötödik kamera távvezérléssel működik.
- Mit lehet tudni a hangról, - ami azért meghatározó egy zenei fesztiválon?
A hang sokkal bonyolultabb a képnél, rengeteg csatorna van, bonyolult kiépítés. Itt a már említett Felix barátom dolgozik a Lawo pulton. De itt van Tihanyi Zoli az OB-7 hangmérnöke is.
Minden csapat másképp áll fel, itt kezelni kell a MADI-t DANTE-t stb.. Itt készül az élő mix. A hang egy hatalmas feladat, gondolj csak bele az átépítések a csatlakozások, amiket kezelni kell. A sound check-en csinál egy snapshot-ot amit beír a pultba, amit aztán az élő adásban elő kell hívni, ha valami hibát csinál akkor gond van. A mai digitális pultok erre képesek ezt tudják, de hatalmas emberi tudás is kell ahhoz, hogy egy ilyen pulton valaki egy ilyen nagyszabású eseményt hiba nélkül lebonyolítson. A szombati napon Félix 118 csatornával dolgozott, mert itt volt egy teljes szimfonikus nagyzenekar és persze ő akart mindent kezelni. Lehetne ezt egyszerűbben is sub group-okban átvenni, de ő mindent maga akar csinálni.
- Mi volt a legnehezebb feladat az idei produkció szervezésében?
A mostani előkészület legfőbb gondja az volt, hogy nem tudtuk a dátumot. Ez a rendezvény mindig júniusban szokott lenni. A Covid miatt eltolták szeptemberre, de a kérdőjel mindig ott volt, lesz, nem lesz? Nem lehetett tudni mikor jön egy újabb hullám. Ez gondot okozott mert én leblokkoltam az embereket úgy, hogy gyere és csináld majd meglátjuk. De a jó embereknek fix diszpozíció kell, a bizonytalanra nem várnak, elmennek más munkára, ezek szabadúszók, oda mennek ahova hívják őket. Az Antenna Hungáriával ugyan ez volt a nehézség, tudtam, hogy melyik autókat akarom, de a pontos dátumot nem tudtam. De aztán a szerencse és a sors úgy rendezte, hogy minden összejött. Azért a kocsik diszponálása se egy egyszerű feladat, bár jól ismerem az AH kocsijait. Mindig úgy számolják, hogy mondjuk van az OB akárhány amiben van 5 kamera, egy másik kocsiban van 10 kamera.
Ausztriában vagy Németországban ez kicsit másképp megy, nem csak az a lényeg, hogy hány kamera van, hanem az is fontos, hogy milyen az audio beosztás és mennyi hely van benne. Egy kis kocsi tud 5 kamerát, de nincs benne elég hely. Itt nagy az alkotó stáb, van rendező, asszisztens, programvezető stb. ezeket mind le kell ültetni a kocsiban és akkor még nem beszéltünk a technikai emberekről. Hozzá vannak szokva, hogy nagy hely van. Az OB-7 a kedvencünk mert a kiváló műszaki tartalom mellett remek a helykínálat is.
- Az Antenna Hungáriás munkatársak közül kik a kulcsemberek itt Ausztriában?
Mindenképpen említeném Bakos Roland és Varga Ádám műszaki vezetőket, Tihanyi Zoltán hangmérnököt és Treiber Zsuzsanna gyártásvezetőt. Ők már visszatérő munkatársaim itt a Donauinselfesten.
A magyar stábból elsőként Bakos Rolandot az OB-7 műszaki vezetőjét kérdeztem a fesztiválról és abban való szerepükről.
Már negyedik alkalommal vagyunk itt. 2018-ban Sereg Imre kereste meg az Antenna Hungáriát és kibérelte az OB-7-es autót a kis színpad közvetítéseihez. Nem is gondoltam, hogy az 5 kamerás felvétel, amit készítünk további utómunka nélkül még aznap este adásba is kerül az ORF csatornáján. A mai világban ritkán vállalnak, még ha csúsztatva is, élő könnyőzei közvetítést hazánkban. Részünkről viszonylag egyszerű feladat volt, jó fellépőkkel és kiváló zenékkel. Úgy látszik jól dolgoztunk és az autó képességeit is megszerette a produkció, mert a következő évben már a főszínpadra kértek minket, ahol most is vagyunk.
- Milyen az idei setup?
A setup minden évben rugalmasan bővülő. Hat kamerával indultunk, most 8 broadcast kamerával dolgozunk, ebből 7 kábeles, egy vezeték-nélküli RF (Gigawave Incam) kamera, plusz tavaly és már idén is bevetettünk még két mini kamerát is.
Ezek Marshall berendezések SDI kimenettel tehát könnyen rendszerbe illeszthetők, ráadásul van egy kontroll paneljük is, amivel a paramétereiket tudjuk szabályozni. Érdekes ez a broadcast világ mert pld. egy új GoPronak sokkal jobb a képminősége de az mégsem broadcast kamera mert csak HDMI kimenete van és nem tudjuk távolról vezérelni. Én ezeket a nem rendszer kompatibilis kamerákat még át szoktam fűzni egy color corrector berendezésen, hogy minél jobban illeszkedjenek a nagykamerák képi világába.
- Érkeznek a produkció részéről váratlan feladatok felétek?
Igen természetesen és mi azért vagyunk, hogy ezeket megoldjuk. Most például jött egy olyan igény, hogy az egyik zenész laptopjáról a színpadról, juttassunk el képet a közvetítő-kocsin keresztül az FOH-ba, hogy azt onnan a színpadi nagy LED-falra kitehessék. Ezt a Riedel MediorNet berendezésével pár kattintással most meg is teszem. Ez az eszköz és persze az optikai kábelek lehetővé teszik a decentralizált szétosztást is, így optimálisan használhatjuk ki a sávszélességet.
- Úgy látom szereted a MediorNet-et és ismered a legmélyebb bugyrait is, mire lehet még használni?
Úgy 10-15 éve úgy építettünk ki egy kommentátor állást, hogy kihúztunk egy olyan kábelbundot, amiben volt: 2-3videó, 2-3 analóg hangkábel, erősáram stb. Ez nagyon nehéz, körülményes és behatárolt installáció volt.
A MediorNet világában kihúzunk egyetlen optikai kábelt, olyat, amiben 8 szál van és már két szálon is olyan sávszélességet érünk el, amit a régi kábelezéssel soha. Az optikai kábelen a videó, hang, interkom, különbőzó vezérlések (GPI, kamera kontroll) internet igényeket oda vissza ki tudjuk elégíteni. Ezen túl még MADI kapcsolatot is tudunk létesíteni. A kocsi belső MediorNet MADI-ja a hangpulttal van összeköttetésben, így a LAWO hangpultból tudjuk route-olni az összes MADI be és kimenetet. Van még Riedel MicroN berendezésünk is, annak az az érdekessége, hogy 12 be és kimenete van és azon keresztül is tudunk MADI kapcsolatot létrehozni.
- Nehézségi fokot tekintve, hova sorolod a Donauinselfest közvetítését?
Ez a produkció a könnyebb kategóriába sorolható, azonban a rögzítése mindenképpen kihívás. Ugyanis minden kameraképet és a vágott főkimenetet is rögzítjük ProRes formátumban, itt Ausztriában ezt a formátumot kedvelik. A felvételek EVS-el és IPDirector-on keresztül készülnek, az EVS-ből az IPDirector felé több belső winchesterre stream-eljük a kamera képeket 120 Megabites ProRes-ben. A megrendelő azt szereti, ha megnyomom a stop gombot akkor máris szaladhatnak a winchesterrel a felvételekkel. Nos ez kissé nehézkesen működik mert az adatírási sebesség véges, több szálon kell nagy adatsebességgel írni. Próbáljuk mindenféle trükkökkel közelíteni a valós időt. Próbálom megosztani az erőforrásokat, egyik EVS 8 kamera, a másikon a program és a két minikamera. Ezen túl pendrive-ra is rögzítünk azonnali felhasználásra visszanézésre rendezőnek, zenészeknek, producereknek stb.
- Mi a különlegessége és erőssége ennek az OB-7-es autónak?
Nekünk hibrid optikai kamerakábeleink vannak, a többi AH kocsi triax rendszerű, ezért hívott minket Sereg Imre már kétszer is Salzburgba a Festspielhaus-ba ahol fixen optikai kamerakábelek vannak telepítve az épületben a közvetítő kocsi állástól.
Áttérve a hangra, Tihanyi Zoltánnal az OB-7 hangmérnökével beszélgettem.
- Hogyan épül fel a nagyszínpad hangrendszere?
A hangrendszer igen sokrétű, flexibilis, ugyanakkor hatalmas. Magyarországi mércével óriási, nemzetközi összehasonlításban is az igen nagy kategóriába sorolható. Gyakorlatilag három egymástól teljesen független hangrendszer üzemel: nézőtér hangosítás, az előadók hangosítása és televíziós közvetítés hangja. Mi az utóbbit készítjük.
Ez a kiosztás Magyarországon is így van, annyi a különbség, hogy itt a televíziós hangnak is megfelelően igényesnek kell lennie, bár szerencsére erre otthon is egyre nagyobb igény mutatkozik. Mivel ez egy fesztivál, ez a bonyolultságot tovább növeli, ugyanis minden egyes zenekarnak lehetősége van a saját, vagy bérelt felszerelését használni (a magyarországi fesztiválokon is ez az elfogadott gyakorlat). Csupán a közvetítő kocsi számára jelent viszonylag nagy mennyiségű feladatot, hiszen nekünk a különböző formátumok fogadására készen kell állnunk. Előfordul, hogy valaki analóg hangot ad át— klasszikus analóg kábeleken 32-64 csatornát, amiből a televíziós hangmérnök előállítja a megfelelő hangképet. Van aztán aki MADI csatoló felületen adja a hangot 64 csatornában, ez is kétféleképpen lehetséges, optikai vagy koaxiális átadási felületen. Az utóbbi időben egyre gyakoribb az IP alapú hangátvitel (AES 67, vagy AES 50), tehát az összes IP lehetőségre is fel kell készülnünk. Kell, hogy tudjunk fogadni DANTE-t, esetleg RAVENNA-t, EtherSound-ot és mindenféle egyéb szabványos jelet, ami a hangosító iparban előfordul.
- Azt már látjuk, hogy milyen jelekkel dolgoztok, de honnan hova közlekednek ezek?
Ahogy az énekhang elhagyja az énekes száját „belekerül” egy mikrofonba, onnan pedig egy központi stage boksz rendszerbe.
Előfordul, hogy a központi stage boksz előtt a zenekar saját rendszere is megjelenik, vagy akár utána is, a lényeg stage boksz. Innen három felé van osztva a jel: nézőtér hangosítás, monitor keverő hangosítás és a televíziós közvetítő-kocsi. Az hogy a stage bokszból milyen módon távozik a jel az attól függ, hogy mi volt a bejövő jel, ha pld. MADI volt a bejövő akkor azt általában MADI-n továbbítjuk és ugyan így más formátumok esetében.
- Ki kezeli a központ stage bokszot?
Általában a helyi hangosítást végzők felügyelik, ez az ő kompetenciájuk és felelősségük. Az ő feladatuk a megfelelő jelek megfelelő helyre juttatása.
- Megkaptátok a jelet a stage bokszból, mi történik ezután?
Egy pici csalás azért történik itt, ugyanis mi mindent MADI-n fogadunk, tehát a stage bokszból érkező különféle jelek átkonvertálásáról már mi gondoskodunk. Van tehát egy csomó konverterünk analóg/MADI, DANTE/MADI, MADI/MADI, stb. És még itt megtörténik a két digitális rendszer szinkronizálása is. Ez Magyarországon is előforduló feladat: vagy SRC (Sample Rate Converter) segítségével fogadjuk a jeleket, vagy amennyiben a zenekar technikusa elfogadja: minden berendezés a közvetítő kocsitól kap szinkronjelet. Ezen metodika megbeszélés, illetve a technikai lehetőségek nyomán alakul ki.
- Hány csatornát kell kezelni általában?
Ez nagymértékben függ a zenekaroktól, a kisebb zenekarok úgy 32-35 csatornával érkeznek, a nagyobbak simán elmennek a 128 csatorna magasságába. Ez a rengeteg csatorna megérkezik a keverőpultba, ami manapság gyakorlatilag egy hatalmas audio router. Itt aztán a technikai mérnök, vagy audio (engineer) in charge —AIC—feldolgozza a csatornákat, megtörténik a dinamika processzálás, hangszín beállítás stb. Azonban még egy feladatot meg kell oldani a keverőasztal előtt, nevezetesen a rögzítést. Ugyanis van egy olyan igény, hogy a zenekarok kérik az összes hangcsatornát egy későbbi felhasználás céljára, tehát nekünk az összes beérkező hangcsatornát szeparáltan rögzítenünk kell.
- Hogyan dolgoztok együtt Felix Krückels-el?
Ez nem egy hagyományos gyakorlat, ahol mindig a kocsihoz tartozó hangmérnök keveri az adást, itt felmerül egy speciális igény, hogy a produkció által elvárt minőség biztosított legyen. Nagyon régóta ismerjük egymást Felix-el, sokat segít az együttműködésünkben és sokat is dolgozunk együtt. Ő felel az ORF felé kimenő hangért.
Felix Krückels hangmérnök
Mi egymás mellé rendelt viszonyban dolgozunk, nem szerencsés az alá és fölé rendelés, mert annak csak a produkció látná kárát. A mellérendeltséget elsősorban az indokolja, hogy a produkciós hangmérnök ismeri igazán a megrendelő igényeit kívánságait, én pedig megpróbálom a technikát teljes mértékben uralni, persze a villanyáram nálam —sajnos— még mindig jobban ismeri a fizikát…
- Mik a kihívások ebben a produkcióban számodra?
A legelső alkalom az maga volt a zabszem effektus, heteken keresztül listákat írtam, hogy nehogy valami otthon maradjon. Komoly előkészületeket végzek most is, pedig már sokadik alkalommal csinálom a fesztivált. Sok az elvárás, bonyolult a feladat, sok eszközt mi biztosítunk. Amikor először beszéltünk az igényekről Felix-el azt hittem fejben tudom tartani, á dehogy, egy több oldalas lista lett. Nekünk itt azt kell biztosítanunk, hogy ne tudjanak olyat kérni amit mi nem tudunk teljesíteni—ez nem kis kihívás, hiszen ehhez rengeteg berendezés szükséges. Ha itt megjelenik valaki egy piros dobozzal és abból hangot akar kinyerni, akkor olyan nem fordulhat elő, hogy ahhoz nekem nincs csatlakozóm.
Én képviselem a broadcast szolgáltatót, megoldást kell keresnem ráadásul „in a few minutes” ahogy itt
mondjuk. De nem vagyok egyedül, itt nincs ilyen-olyan hangos kolléga, itt csak HEY-U kolléga van, akik ha látják, hogy valami megakadás van, azonnal jönnek és segítenek. És ez oda vissza igaz.
az OB-7 teljes személyzete
Látogassuk meg az OB-7 után az OB-11-es kocsit, ami pár száz méterre található. Itt Varga Ádám műszaki vezetők kérdeztem a produkcióról.
Ez a Kulturbühne a viszonylag egyszerű műsorok közé tartozik számunkra. Most csak öt kamerát szereltünk fel, kettőt az FOH-ban, a többit a színpadon. A vágott jelet egy LiveU-val biztosítjuk az ORF felé, amit ők csúsztatva adnak adásba 30-50 perccel később. Az adás mellett rögzítjük az 5 kamerát és a főkimenetet is. Úgy tudom utómunka nem lesz, de rögzítünk mindent EVS-vel.
- Hány kamerát képes ez a kocsi kezelni és milyen egyéb képességei vannak?
Ez egy 12HD kamerás autó, amit 14-re fel tudunk bővíteni, de ezen túl is még tudunk további 3-4 kamerát fogadni. Nagyon nagy a mixerünk és a router-ünk is. Két darab EVS XT3 ChannelMax szerverünk van, ami rögzítő üzemmódban 2x12 recorder csatorna is lehet. Bőven elegendő. IPDirector-t használunk stream-elésre. Két shader munkahelyen 6-6 kamerát húznak a fiúk. Három fix EVS lassító munkahelyünk van, de még egy panelt ki tudunk tenni a mixer mellé a feliratozó helyére, aki ilyenkor bemegy hátra. A kamerák LDX sorozatú Grass Valley kamerák. LAWO mc2 56 hangasztalunk van. A Belden Group termékei vannak legfőképp a kocsi fedélzetén, kivétel a képmixer ami Sony. Magyarországon ezt preferálják. Van még Evertz change over-ünk és szinkron generátorunk, Leader szkópok, az interkom rendszerünk pedig Riedel.
Végezetül Treiber Zsuzsanna gyártásvezetőt kérdeztem feladatairól és helyéről a produkcióban.
Mivel a nevem is osztrák származású s hajtót, hajcsárt jelent, ezért magamat egyszerűen csak Hajcsár Zsuzsannának nevezném itt a Donauinselfesten. De komolyra fordítva a szót, az már a korábbi megszólalóktól kiderült, hogy ehhez a közvetítéshez a technikai supportot az Antenna Hungária biztosítja immáron sokadik alkalommal. Sereg Imre felkérése alapján vagyunk itt. Mi adjuk a közvetítéshez szükséges teljes technikai felszerelést, ez ebben az esetben 2 közvetítőkocsit és a hozzá tartozó kameraláncot jelenti, ehhez itt most egy csökkentett stáb tartozik. A Kulturbühnén nyolc magyar kolléga dolgozik, a nagyszínpadon pedig tízen vagyunk.
Az OB-11 teljes személyzete
Csak összehasonlításként mondom, ha egy ilyen közvetítő-kocsi kiáll teljes személyzettel, akkor ott bizony minimum 25 fő körül lehet számolni, ebben az esetben a kreatív személyzet is tőlünk érkezik, rendező, lassítók, kameramanok és a hangosztály. Itt ezt most a HEY-U Media Group biztosítja. Ez egy összeszokott stáb, de ennek ellenére már többször hallottam, hogy jó egy nő a csapatban, aki foglalkozik az effektív munka mellett a lelkekkel is. A feladat az, hogy jó időben a jó helyen ott legyen a technika és a humán erőforrás, ami az üzemeltetéshez, közvetítéshez szükséges. Ezt Imre iránymutatásával kezdtük el szervezni. Alapvetően logisztikai feladat, de most a Covid miatt a határátlépés is, mint extra gyártási intézendő megjelent. Aztán itt a helyszínen már próbáljuk felvenni a ritmust és akklimatizálódni. Elintézzük az akkreditációt, átvesszük a munkaruhánkat, mert ahogyan látod, itt mindenki HEY-U pólóban vagy dzsekiben dolgozik. Felvesszük az étkezési jegyeket, mert ugyebár enni még is csak kell a hosszú műszak alatt, éhes ember nem jó munkaerő. Mindezt én szervezem és persze segítek a másik kocsi személyzetének is, akik pár száz méterre vannak tőlünk. Van az AH-nak egy diszpozíciós rendszere, amibe minden szükséges információt beírok, érkezési időtől kezdve az FFP maszkig bezárólag.
- Mennyi előkészületi munkád volt ebben a produkcióban?
Körülbelül két hete tudtam meg, hogy benne leszek a stábban. Imrével felvettük a kapcsolatot és ahogy érkeztek az igények azokat én úgy dolgoztam fel. Ezen a fesztiválon most dolgozom először, de Imrével már volt több közös munkánk.
- Te alkalmazott, vagy szabadúszó vagy?
Én szabadúszó vagyok, de az Antenna Hungária a munkahelyem. Van egy un. VIP szerződésünk, ami egy hónapban meghatározott napra szóló munkát jelent, ezen felül persze vállalhatunk más munkákat más helyen is.
Tudósításunkban sok mindent érintettünk, bemutattuk hogyan dolgozik sikeresen egy osztrák-magyar stáb, mennyire bonyolult egy ilyen fesztivált összerakni. Fontos megjegyezni, hogy Ausztriában magyarként bekerülni egy ilyen nagyszabású produkcióba hatalmas szakmai színvonal és elismertség. Ezt a szintet az Antenna Hungária technikája és személyzete már többször teljesítette, amihez csak gratulálni tudunk.
(Seiler György)
