Kovács László 1952-1956 között végezte el a budapesti Színház és Filmművészeti Főiskola operatőr szakát, Illés György tanítványaként. Évfolyamtársával, későbbi kollégájával, Zsigmond Vilmossal 1956 végén elhagyták Magyarországot és az Egyesült Államokba emigráltak.
1967-től indult operatőri karrierje, legismertebb filmjei:
Halálfejesek (1967), Szelíd motorosok (1969), Az öt könnyű darab (1970), Alice Csodaországban (1970), Az utolsó mozielőadás (1971), Mi van doki? (1972), Papírhold (1973), Huckleberry Finn (1974), New York, New York (1977), Édenkert a sikátorban (1978), Frances (1982), Szellemirtók (1984), Kasszafúrók (1984), Maszk (1985), Két hét múlva örökké (2002).
Legfőbb elismerései:
- Amerikai Filmakadémia életműdíja.
- Camerimage Fesztivál életműdíja
- Magyar Operatőrök Társaságának életműdíja (Legenda-díj)
- A forradalom szeme-díj (Arriman-díj)
- Santa Fé Filmfesztivál életműdíj
Kovács László nevéhez fűződik az amerikai művészfilm megújításának és képi világának megteremtése és az újhullám, mint kifejezésmód megalkotása.
Emlékét megőrizzük.
sgy
