Középpontban az IP Broadcasting Solution
Napjaink egyik legizgalmasabb broadcast kérdése, ami szinte kivétel nélkül minden televíziós szakembert foglalkoztat, az IP. – kezdi a bemutatót Hatfaludi József – ezért mondanák bevezetőben erről néhány szót. A broadcast ipar most az IP szabványosításán dolgozik a hírgyártásban, MAM rendszerekben, a main stream produkciók készítésénél, és a Play Out-ban is már régóta IP infrastruktúra van. A munkafolyamat mentén fizikailag köztudottan fájlok mozgatása történik. Viszont akvizíciós oldalon, a kamerák vonatkozásában, és mixer környezetben a HD-SDI jelek még mindíg BNC kábeleken közlekednek. A mérnökök jelenleg azon dolgoznak, hogy a teljes gyártási folyamatban végig IP struktúra legyen. A Sony az utóbbi években, már technológia szinten is publikálta ezt az utat, sőt tavaly már egy 2x8-as mátrixot is bemutattak gyakorlati működés közben. 2015-ben elkészült egy 100x100-as IP switcher is „deszkamodell” szinten, de a végleges változatra még kb. Legalább egy évet várnia kell a piacnak.
A fejlesztés rohamléptekben halad előre, és a Sony 2016 tavaszán minden valószínűség szerint, már szállítja az első IP kamerát és switchert a piacnak. Itt a kiállításon már bemutatásra került egy félig működő, 4K -ás IP nagy mixer. Kicsit nehezíti az előrehaladást, hogy a szabványosítás a fejlesztéssel ellentétben kicsit lassabban halad. Van már pár szabványunk a broadcast IP-re, mint pld: az SMPTE 2022, aminek több válfaja is van, vagy az A/6 aminek minden gyártó megfelel, de ez csak az IP jelen belül a videó és audio csomagoknak a szabványosításáról szól. Ez azonban nem elegendő egy komplex működéshez, hiszen ugyanúgy követelmény a network management, vagy a device management is. Az eszköz menedzsmentre egy példa: elromlik egy monitorunk SDI környezetben, mit teszünk? Lehúzzuk az SDI kábelt, kicseréljük a monitort, rádugjuk a BNC kábelt és megy a szekér tovább. IP környezetben nem ilyen egyszerű a csere, lehúzzuk, a hálózati kábelt majd rádugjuk az új monitorra, egyáltalán nem biztos, hogy a rendszer felismeri az új eszközt. Ilyenkor be kell írni egy legalább 15 számjegyből álló IP kódot fejből, ami nyilván nem fog menni. A megoldás: hasonlóan a SDI világhoz, az eszközöknek csereszabatosaknak kell lenniük. Ezekhez a „finomhangolásokhoz” még nincsenek szabványok. De van itt egy másik eset is mondjuk a szinkronizálás.
„A” és „B” pont össze van kötve egy BNC kábellel, ha a kábel nem szakadt, 100%, hogy a jel megérkezik A-ból B-be. IP-ben ez nem ilyen egyértelmű, kellenek bizonyos megerősítő, kommunikációs „eszközök”pld. „Megkaptad a jelet? Biztos? Jó a minősége?” stb. Tehát olyan problémák léphetnek fel, amikkel korábban nem kellett foglalkozni, ezzel szemben viszont sok előnyt is kínál az IP infrastruktúra. A kiállított nagy mixeren is lehet látni, hogy mindössze 8 vagy 10 FTP kábel csatlakozik hozzá, plusz néhány BNC, mert a monitorokra még SDI jel megy. Korábban egy ilyen összeállítás BNC kábeleit szinte „át lehetett ölelni” annyi volt belőlük. Pláne ha belegondolunk, hogy 4K-ban egy kábelből négy lett!
Amiben a Sony elől jár az az, hogy a hiányzó szabványokat igyekeznek megalkotni, definiálni, valamint javaslatokat tesznek a megvalósításukra. Ehhez kapcsolódóban a Sony-nak van egy „Networked Media Interface” kártyája, ami mindenki számára elérhető. Ennek fejlesztésében 36 céggel dolgozunk együtt, olyan nagy nevekkel, mint az: Altera, Cisco, Evertz, Imagine, Matrox, Rohde & Schwarz, Vizrt stb. Az IP hatalmas kihívások elé állítja a szakmát, jelenleg a szabvány még azt mondja, hogy csak tömörítetlen jelek létezhetnek az IP-n belül, de mivel a sávszélesség nem végtelen, ezért nyilván minden gyártó szeretne valamilyen tömörítési eljárást alkalmazni.
A jövőt illetően, az már biztos, hogy nagyon sok előnye lesz majd az IP-nek, egyelőre azonban még drága, hosszú a beruházás-megtérülési ideje, de azért „első fecskék” bizonyosan hamarosan lesznek. Az sem titok, hogy a Sony gyártás szinten már idén tavasztól kezd foglalkozni az IP berendezésekkel, s az előnyök máris körvonalazódnak: kevesebb kábel kell, és sokkal rugalmasabbak lesznek a kameraláncok. De az előnyökhöz hozzátartozik majd a más gyártó termékeivel való együttműködés (interoperability) lehetősége is. SDI környezetben már természetes, hogy egy pld. Avid termék együtt dolgozik egy Sony eszközzel, de IP-ben ezt újra demonstrálni kell, ilyen demókkal is találkozhattunk az IBC Sony standján.
HDR / High Dinamic Range / a Sony standján
Az IBC Sony standján a konkrét technológiai újdonságok között találkozhattunk a HDR-el (High Dinamic Range) is. A dolog lényege, - kezdjük egy kis elmélettel - hogy 4K-ban a színspektrumból sokkal többet lát egy kamera, mint HD-ben. De ez még nem minden, a HDR segítségével olyan világos és sötét tartományokba juthatunk el, ahova szabad szemmel már nem lennénk képesek. Erre jó példa egy tó vízfelületére eső szikrázó napsütés, ezt a látványt az emberi szem már csak fájdalmas hunyorgással és könnyezéssel tudja valahogy feldolgozni. Ezzel szemben a 4K HDR kamera már gond nélkül képes kezelni ezt a hatalmas dinamika-tartományt. Sok kamera már tudja ezt az átfogást, történetesen, amelyikben van S-Log2, vagy S-Log3, ott a „Knee” azaz videó-átvitel letörési pontot rugalmasabban kezelhetjük. De ezt a dinamika-tartományt monitorozni is tudni kell, sőt adott esetben továbbítani műholdon keresztül. A jelenlegi átviteli csatornák ezt a többlet információt ma még levágják, nem képesek továbbítani. Mint látjuk, bőven van újabb feladatuk a fejlesztő mérnököknek, hogy ezekre a kihívásokra is választ tudjanak adni a jövőben.
Sony újdonságok bemutatása Amsterdamban
Áttérve a konkrét termékekre, megjelent a Sony új boksz kamerája, amit egy új trend hívott életre. Ennek lényege, hogy a stúdiókban működő totálkép-kamerákat felváltják az u.n. boksz kamerákra, vagy robusztusabb Pan/Tilt/Zoom kamerákra. Ezeket a boksz kamerákat robot fejekre szerelve, szép totálképek fotografálhatók, ami nagyon feldobja az adásképet. A Sony HDC-P1 éppen ilyen feladatokra szabott High End modell. Ez az egyik legnagyobb Sony stúdiókamera dobozolt változata. Ebben a szegmensben van még egy ½ collos Pan/Tilt kameránk, valamint a HXC-D70-es kamera is, amit most hoztak ki dobozos változatban. Ebből azonnal fiber-jel jön ki, ami direktbe köthető a CCU-hoz. Újdonság még az PXW-FS5, ami a nagysikerű PXW-FS7 kistestvére, szerényebb képességekkel, de kiemelkedő tudással, mert ez is 4K super 35 mm-es rendszerben dolgozik. (Lásd előző MT 193 számunkban Dénes Zoltán bemutató cikkét!)
Archiválás Sony - Memnon
Archiválás területén is erősít a Sony, a közelmúltban felvásárolta a belga Memnon vállalatot, akik ipari archiválás szolgáltatást nyújtanak mindazok számára, akik már nem képesek kezelni hatalmas hang és videó állományukat. Szinte minden broadcaster hamarosan szembesülni fog azzal a ténnyel, hogy a meglévő videó és hanganyagainak digitalizálása emberöltő ideig tartana. Erre már nincs idő, sokkal gyorsabb és hatékonyabb megoldásra van szükség, ezt kínálja a Memnon, az ipari méretű tisztítóállomásaival, hangfelismerő technológiával, ami a meta adat feltöltést segíti.
A hagyományos tartalom másolása és digitalizálása viszonylag egyszerű eljárásban megtörténik, de a meta adatok hozzáadása már emberi, vagy kvázi emberi intelligenciát és jelentős időt igényel. A Memnon eszköztárában található még tárgyfelismerő technológia is, amely a videóból felismert tárgyakból generál további meta adatokat, de ez még nem minden, a médiafigyelő rendszer pld. évszám szerint képes figyelni az Interneten fellelhető tartalmakat melyek logikailag hozzáköthetők az adott témához és ezeket a többlet információkat is hozzáadja az aktuális anyag meta adat állományához.
A Sony 2015-ös amsterdami szereplése elsősorban a technológiák fejlesztéséről szólt, természetesen új termékek is bemutatásra kerültek a standon, melyek több órás, szakmai elmélyedést garantáltak az érdeklődőknek. ( - )
