MédiatechnikaII. PROFI FOTO KIÁLLÍTÁS 2017

Médiatechnika | 2018. Január 12., Péntek 21:00

Sony a II. PROFI FOTO kiállításon

Mozgókép rögzítés kamerával

Dénes Zoltán HSC operatőrrel beszélgettünk a Sony standon

zoli600.jpg

A Sony kiállításon való megjelenésének üzenete, hogy rá szeretne világítani arra az egyszerű tényre, hogy mozgóképet lehet rögzíteni kamerával is, nem csak fényképezőgéppel.

Kritikus éllel mondom ezt ki, hiszen ha megnézzük a mai filmgyártási és televíziós gyártási szokásokat azt tapasztaljuk, hogy a stábok több mint 50%-a fényképezőgépekkel forgat. Elfelejtették az emberek, hogy vannak klasszikus mozgókép rögzítésre alkalmas kamerák is, (és most itt nem a fényképezőgép kamerákra gondolok, mert ugye azok is kamerák). Habár a mai, korszerű fényképezőgépek trendi, divat eszközök lettek, azért azok mégsem alkalmasak professzionális mozgókép rögzítésre. Fogjunk meg egy fényképezőgépet. Arra, hogy 1-1 képet lőjünk vele arra kiválóan használható, de mondjuk fél órán át a kezünkben tartani - lehetőleg rázkódás mentesen - egy dokumentumfilm forgatás közben arra már nem biztos, hogy ez a megfelelő eszköz, elsősorban ergonómiája miatt. De ez csak egy ellenérv, és sietve jegyzem meg, hogy itt és most, csak a professzionális mozgókép készítésről beszélek, - egy videó blogger természetesen bármivel dolgozhat.

Vizsgáljuk meg a helyzetet

Egy fényképezőgép hangrögzítési tulajdonságai sem elegendőek profi felhasználásra, tehát be kell szereznem egy "dobozt" ami rendes hangot képes rögzíteni. A fényképezőgép érzékelője nagy felbontásra képes, azonban ezt a csúcsminőséget nem képes önmagában rögzíteni ezért szükséges egy másik "doboz" amit egy kivezetett kábelen keresztül táplálunk.

 

egyĂśsszeallitas.jpg

Van már két dobozunk és a harmadik dobozunk a fényképezőgépünk, mindezeket fel kell szerelni egy szerkezetre aminek a segítségével ezeket az eszközöket együtt tudjuk majd mozgatni. Nos örülhetünk ha egyáltalán ezzel az összeállítással egy ajtón beférünk. Ott tartunk tehát, hogy van egy 3 dobozból álló eszköz együttesünk, ami legalább akkora, ha nem nagyobb, mint egy videó kamera, de ezt nem kapjuk elő a táskából. Legalább 10 perc kell az összeszereléséhez, kellenek összekötő kábelek, amik mindig hibaforrást hordoznak, és persze kellenek összekötő csavarok, konzolok, fogantyúk stb. De ez még nem minden, a három dobozunknak egészen biztosan három különböző akkumulátorra van szüksége, tehát három különböző akkumulátorral és az ezekhez szükséges töltőkkel is kiegészül a felszerelésünk. Nos ha mindezeket figyelembe vesszük akkor azt látjuk, hogy egy fényképezőgéppel trendi dolog forgatni, ám pestiesen szólva elég macerás. De minden eddig elmondott nehézség csak a színfalak mögött látható és érzékelhető, ezekből a néző mit sem érzékel. Azonban van egy másik probléma kör amit már a néző is lát, ez pedig az élesség.

Technikai elvárások

A gond ott kezdődik, hogy a csúcskategóriás fényképezőgépek legtöbbje full frame nagyságú érzékelővel rendelkezik, ami maga után vonja azt a tényt, hogy a rendszerben rendkívül szűk a mélységélességi tartomány, tehát az élességállítás kritikus és ez esetben borzasztó érzékeny, mm-es elmozdulások is számítanak. Dokumentarista környezetben gyakorlatilag nem használhatók ezek a berendezések, a keresőjük pedig teljesen alkalmatlan a helyes élesség ellenőrzésére. Az sem véletlen, hogy a kifejezetten videó gyártásra fejlesztett kamerák egyike sem full frames érzékelővel szerelt, éppen azért, hogy legyen mélységélesség és az operatőr szabadon tudjon mozogni a kamerával.

 

sony_a7r_mark_ii_digital_1159878.jpg

Megfelelő eszközt a megfelelő helyre...

Én itt nem a fényképezőgépek ellen akarok szólni, - hiszen csodálatos képet produkálnak, - csak fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy találjuk meg a nekik megfelelő helyet egy mozgókép gyártási folyamatban. Például tegyük fel egy állványra és totálozzunk vele, vagy makrókat készítsünk, vagy bujtassuk el olyan kis helyen ahol egy videó kamerával már nem férnénk el! Kiegészítőkamerának kiválóan használhatunk egy fényképezőgépet, de főkamerának soha. Nos ezek voltak az érvek és ellenérvek.

Sony a II. PROFI FOTO kiállításon

A Sony azért jött el a kiállításra, hogy az egyébként kiváló full frames fényképezőgépei mellett ráirányítsa a figyelmet a videó kameráira. Vegyük sorra, hogy milyen kamerákat láthatott itt a közönség! Kezdjük a PXW-X70-el, aminek már megvan a frissebb változata az X90 is.

 

x70.jpg

Ez egy tipikusan rohangálós, repülőgépen is könnyedén utaztatható kamera. Ideális, elsősorban dokumentum filmes alkalmazásban, 1 collos képérzékelővel szerelt, amely hozzávetőlegesen a szuper 16 mm-es filmnek a mérete. Másik modell a PXW-Z150, amely szintén 1 collos képérzékelővel szerelt. Ez a kamkorder sokkal robusztusabb mint az X70, megjelenése már igen komoly kamera benyomását kelti, és emellett a belső műszaki tudása is kiváló. Mindkét kamera fix objektívvel ellátott, valamint teljesítik a 4 K felbontást is.

 

z150.jpg

A következő kamera az HXR-MC2500, melyet a Sony a konzumer kategória felsőbb régiójába sorol. Az eszköz mérete és megjelenése tiszteletet parancsol, presztízs rendezvények rögzítésekor jól jöhet, ugyanis egy kis marok kamerát nem mindig vesznek komolyan a laikus szemlélők.

 

mc2500.jpg

Az utolsó klasszikus ergonómiával rendelkező és egyben tudásban a legtöbbet adó kamera a kiállításon az FS7-es. Ez még az első verzió, mert mint tudható van már kettes verzió is, amely a felhasználók visszajelzései alapján, egy finoman hangolt változat. Ez a konstrukció telitalálat, az alapvető különbség az 1-es és 2-es változat között pedig az ND szűrő.

A változtatható ND szűrő használatáról...

A korábbi modellben diszkrét ND szűrő van a szokásos 1/4, 1/8, 1/16-os lépésekkel, gyakorlatban a rendszer betol egy fix szűrőt a lencse és az érzékelő közé. Ezt a megoldást lecserélték a 2-es változatnál, egy változtatható ND szűrőre, ami azt jelenti, hogy nem konkrét értékekben változtatom, hanem tetszőlegesen 1/4 és 1/128-ad között. Ez kissé bonyolultan hangzik, de az egyik legegyszerűbb optikai megoldás, amikor két polárszűrőt egymáson elforgatunk.

 

fs7.jpg

Ha egy irányba áll a polarizáció, akkor átengedi a legtöbb fényt, ha 90 fokban állnak a polárszűrők, akkor pedig teljesen lezárják a fény útját. Első megközelítésben felesleges funkciónak tűnik, de gondoljunk csak bele, ha játszunk a mélységélességgel és fixen akarjuk azt tartani egy olyan snitten belül, ahol nagy fényből, - mondjuk utcáról megyünk be egy sötét lakásba. Mit teszünk ilyenkor, - hozzányúlunk a rekeszhez, de nagy fény ugrásnál már szűrőt kellene váltanom a snitten belül, ami ugye látszana a képen. Ekkor jön a folyamatosan változtatható ND szűrő szerepe, amely ugrásmentesen képes követni a fény különbségeket, ebben az esetben a rekesznyílás is egy állandó értéken maradhat, nem kell állítani rajta. Ez azért is jó megoldás, mert ebben az esetben a mélységélesség is állandó marad. Tehát a fény mennyiségét nem a rekesszel hanem az ND szűrő fény áteresztő képességével szabályozom. Az FS 7-es remek tulajdonsága még, hogy rengeteg kezelő gomb található rajta, melyeket a menüből a felhasználó teljes szabadsággal testre szabhat. Például a fogantyún lévő kerékre ráprogramozható az imént bemutatott ND szűrő vezérlése. Valószínű, hogy ez a változtatható ND szűrő is az operatőrök visszajelzései alapján került a kamerába, mert már régóta alap probléma a szűrőváltás a videó kameráknál. Az FS7 szuper 35-ös érzékelővel szerelt éppen azért, hogy kezelhető legyen az élesség. Értelmetlen a full frame, ha az F5, vagy F55-ös keresőjét használjuk, ami egy remek OLED kereső, de abban sem lehet látni a legfinomabb részleteket. Játékfilm forgatáshoz ki kell vinni egy 50 collos monitort, de dokumentumfilmnél ez megoldhatatlan.

Sony Alpha 7s – a „kakkuktojás”

A beszélgetés végére maradt még egy fényképezőgépnek látszó tárgy, ez a Sony Alpha 7-es, kategórián kívüli kakukktojás, abból is az "S" sorozat. Azoknak akar kedvezni, akik bele vannak bolondulva a fényképezőgép formátumokba, de ez igazából nem fényképezőgép. Hogy miért, - mert a felbontása mindössze 12 Megapixel, amit már egy középkategóriás mobiltelefon is tud, maximum A4-es méretig nagyítható kompromisszum mentesen.

 

alpha7s.JPG

Miért csak ennyi a felbontása? Mert ez egy videokamera, ami a 4K-t tudja, ha kiszámoljuk a 4K-t pixelre, akkor megkapjuk a 12 Megapixelt. Van ennek a kamerának egy nagy testvére is, az "R" sorozat, ami 42 Megapixelt teljesít, akkor miért nem ez a kiemelten fontos videokamera? Mert az "R" sorozatú 42 Megapixeles gépben a pixelek mérete durván a negyede a 12 Megapixeleshez képest. Azonos mennyiségű beeső fény nagyobb pixelen nagyobb, míg kisebb pixelen kisebb elektromos jelet fog generálni. Ha rossz fényviszonyok között dolgozunk, akkor nagyobbat kell erősíteni, az erősítés pedig zajt termel. Tehát a nagy testvér kiesett a filmgyártásból. A kistestvér viszont a kiemelkedően magas, ISO 409.600 értékkel rendelkezik, amellyel a legnagyobb fénykülönbségek kiexponálására is lehetőség nyílik, pld. éjszakai tengerparti tábortűz, felette a csillagos ég. Az eszköz ISO 60.000 környékén hibátlan képet ad, ISO 409.600-nál már nem hibátlan a kép, ott már van némi zaj. Ezen a ponton jutottunk vissza a beszélgetés elejére ahol már utaltam arra, hogy a fényképezőképek csak és kizárólag speciális forgatási körülmények között használhatók videokamerának. Az említett éjszakai felvétel tipikusan speciális körülmény, ahol egy Sony Alpha 7s remekül teljesíthet a full frames képérzékelőjével, a 4K felbontásával és az ISO 409.600-as érzékenységével.

Seiler György

 

Share |
top

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be, ha még nem regisztrált a regisztráció linken megteheti!

E-mail

Jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

bottom
Impresszum
Betöltés: 0.074566 másodperc.