-        Örülök, hogy találkozhatunk, és köszönöm az interjú lehetőségét. Először jár Magyarországon?

Nem ez az első alkalom, voltam már itt pár évvel ezelőtt, Budapest gyönyörű város, viszont most a MediaNet-en adódott először lehetőség arra, hogy előadást tartsak a magyar broadcast szakembereknek. Ennek örülök, mert nagyon jó tapasztalatot jelent a számomra.

-        A Rexfilm meghívására érkezett a konferenciára, ami számomra azt is jelenti, hogy jó kapcsolatokat ápol a céggel?

Igen, nagyon jó a kapcsolatunk. Immár jó pár éve dolgozom velük és ezalatt az idő alatt nagyon megnőtt a termékkínálatuk, szemmel látható a fejlődés, miközben a piaci helyzet nagyon megváltozott. Másfél évvel ezelőtt a Belden megvásárolta a Grass Valley-t és összevonta a Miranda-val, ami nagyon izgalmas az egész iparág számára. Az, hogy egy ekkora termékcsalád részese lehetünk, hatalmas lehetőségeket rejt magában.

-        Az internetet nézve elképesztően gazdag életpályával rendelkezik. Hogyan alakult ez így?

Nagyon szerencsés voltam, Kaliforniában a Grass Valley otthonában nőttem fel. Az egyetem után, az első munkám az Atari-nál volt, a kutatás-fejlesztési csapatba kerültem. Ekkor alig múltam még 20 éves, programokat terveztem különböző projektekhez, ami nagyon jó buli volt egy magamfajta srácnak, miközben a diplomamunkámat és a tanulmányaimat végeztem. Később, mikor 1982-ben az Atari szétesett, néhány évig a Szilícium-völgyben is dolgoztam, majd állást kaptam a Grass Valley-nél, mivel nem akartam elhagyni a várost (nevet). Eltelt közben jó néhány év, és 2014-től megint itt vagyok a Grass Valley-nél.

-  Különböző cégeknél dolgozott, miközben változtak az idők, a technológia is, és rapid sebességgel fejlődött a televíziózás. Elértünk egy fejlődési szintet, és a broadcast világban megjelent az IPTV, amit mindenki a jövő technológiájának prognosztizál. Hogyan látja ezt a kérdést?

Azt gondolom, hogy az emberek túlságosan félnek az újdonságtól, és azt hiszik, hogy az IP technológia valami ördögtől való rossz dolog. Olyasvalami, ami veszélyezteti az üzleteiket. Az IP viszont nem más, mint egy újabb módja a tartalom továbbításának, ami történhet analóg kábelrendszeren keresztül, műholdas műsorszórással és még sorolhatnánk.

- Az IP technológia elsősorban a közösségi média irányába mutat. Lehet, hogy ez lesz az ablak, ami kinyílik majd a nagy tömegek előtt?

Ha én egy tartalom tulajdonos vagyok, és abból csinálok üzletet, hogy azt a tartalmat terjesztem, akkor én nagyon jól ki tudom használni a közösségi média előnyeit.

Amikor egy műsorszolgáltató az IP technológiát vizsgálja, akkor annak a módját keresi, hogy hogyan használhatja fel rendszerében a legokosabban. Például, hogyan alkalmazhatja az adatbázis technológiát arra, hogy a lehető leggyorsabban juttasson el különböző formátumú tartalmat minél több felé, akár reklámokkal teletűzdelve. Ahelyett hogy egy kép jut el sok emberhez, sok kép jut el sok emberhez.

  - Tehát az IP egy igazi lehetőség az információ, és a szórakoztatás         eljuttatására a széles tömegekhez. Mi a véleménye a kép minőségéről, a         képfelbontásról, és hogyan viszonyul egymáshoz a 4K, a 8K és az IP?

Tegyük fel a kérdést: hol is kezdődik a tartalom?

Számomra a tartalom a kamerával keszdődik. A Grass Valley kameráit pont Magyarországon gyártják. A fejlesztők mindig nagyon eltökélten törekedtek arra, hogy több különböző felbontású és nagy dinamikatartományú képeket biztosítsanak.

-  Igen, de ez azért nagyon komoly váltás is a televíziózásban...

Valóban így van, de jelentősen más a helyzet, mint amikor a HD-ra váltottunk. Az új képpel és a nagy felbontásra váltással nehezebb a folyamat, most a felhasználónak kell akarniuk a változást. Nincs olyan állami befolyás, ami kötelezővé tenné, hogy lapos tévét nézzenek az emberek vagy, hogy egy két méter átlójú képernyőt tegyél az otthonodba. Szerintem azért olyan nagy az érdeklődés az UHD iránt, mert olyan tulajdonságok, mint a jobb színskála, vagy a nagyobb dinamikatartomány, láthatóan jobbá teszik a képet.

 - Tehát jók az ipar kilátásai a következő húsz évre...

Igen, abszolút, sőt még annál is jobbak a perspektívák. A kérdést persze a fogyasztó dönti el. Ők azok,  akik megmondják, hogy kell-e nagyfelbontás, esetleg hajlított kijelző vagy, hogy egyáltalán tetszik-e a televízió képe.

Én pedig megpróbálom minél tisztábban átadni a hallgatóimnak, hogy hogyan építsék fel a rendszerüket, és hogy ez IP-vel bármilyen formátumban lehetséges. Olyan lehetőségeket nyújt a sávszélesség menedzselésére, amik például SDI jelek esetében egyszerűen nem voltak adottak.

Korábban a legtöbb rendszer, még az USA-ban sem volt teljes egészében HD. Felvettek egy pár műsort és áttolták egy konverteren. Manapság is hasonló a modell az új rendszereknél. De ha építek egy teljes egészében IP rendszert, akkor minden sokkal egyszerűbb lesz. Ha az IP rendszerem 10 Gbps-et tud, akkor számos bitsebesség közül választhatok. Mindent megtehetek, amit csak akarok. Nem kell újjáépíteni a belső rendszert, vagy új formátummal kísérletezni. Ez csak még előnyösebbé teszi az IP-t. Egyszerűen jobb képem van. És azt is tudom, ha ezt a néző is látja, mert például rákattint az akár interaktív reklámokra. Már semmi sem akadályozza a műsorszolgáltatót abban, hogy ugyanazt a típusú technológiát használja, mint amikor böngészünk a neten. És ez értékes a szolgáltatók számára.

-  Ok, de mi a helyzet a sávszélességgel? Nálunk bejelentették, hogy hamarosan minden háztartásba gyors internet kerül bevezetésre.

Ez azért nehéz kérdés még az Egyesült Államokban is, mert azok a lakosok akik Google Fiber városokban élnek, - mint San Antonio, Texas, vagy Kansas City - lehet, hogy kapnak egy gigabájtot, de a legtöbben nem kapunk. Műszaki oldalról így közelíthetjük meg a kérdést. Ott van az MPEG-2, amihez képest a H.264 kétszeres hatékonysággal tömörít, és a legújabb tömörítési eljárás, az HEVC, pedig még kétszer olyan hatékony. A legtöbb televízió MPEG-2. A H.264-et szinte kizárólag csak a weben használjuk. De ez internetes videó, nem IPTV.

Azért azt tudjuk, hogy sokan nem látják a 4K-s pixeleket. Nincs is elég nagy TV készülékünk hozzá. Szóval nekem 2K-nál nincs is többre szükségem, a 1080p untig elég. Viszont szükségem van a magas képfrissítési számra, mondjuk legyen 1080p120. Így már kétszeres a képfrekvencia és kétszer annyi a pixel, mint amit ma általában használunk.

 - Mi a helyzet a képfrissítés és a tömörítés viszonyával?

A képfrekvencia nem feltétlenül rontja a tömörítési arányt. Használhatok például hosszabb GOP intervallumokat. Vagy ha megnézzük a használt színskálát lehet, hogy 12 bitet szeretnénk használni a jelenlegi 10 helyett. De ezt csak az „I” képkockáknál számít, a „P” és „B” képkockák nem változnak. A nagy dinamikatartomány pedig tulajdonképpen csak metaadat. A görbéjét kell eljutatnom a tévékészülékhez, ami már tudja, mit kell majd tenni velük. Valójában az a realitás, hogy a 1080p50-nek HEVC tömörítéssel ugyanaz a sávszélesség igénye, mint a jelenleg használt MPEG-2-nek.

Ha jól belegondolunk, a sávszélesség infrastruktúrája már létezik. Viszont még nagyon sok kérdés leng a HDR görbék körül, a HEVC enkóderek és dekóderek is még csak most kezdenek megjelenni a piacon. Nemsokára eljön majd az idő, amikor egy tartalomgyártó azt mondja majd, hogy felajánlok egy kiváló 4K szolgáltatást. A fogyasztó pedig azt mondja, képes vagyok egy jó UHDTV-t vásárolni. És az már mindegy lesz, hogy a tartalom kábelen vagy valamilyen internet szolgáltatón keresztül jut el hozzá, mert mind IP alapú lesz. Érezhetjük a lehetőségeket, amelyeket a nem túl távoli jövő rejt. Persze mindezt senki sem tudja garantálni, de ez mindenképp egy nagyon racionális gondolkodási mód erről a témáról. A lényeg az, hogy ahhoz, hogy ez megvalósuljon, senkinek sem kell nagy anyagi áldozatot hozni.

-        ... és a fejlődés nagyon gyorsan lesz érzékelhető?

A fejlődés, és a fejlesztés nagyon gyors lesz, mert azt a szórakoztató-elektronikai ipar húzza magával, nem pedig a kormányoknak kell megvalósítani, és főleg finanszírozni.

( - )