MédiatechnikaMagyar Filmlabor 2016

Médiatechnika | 2016. Június 21., Kedd 06:00

Aradi László igazgatóval és Barta Szabolcs marketing igazgatóval beszélgettünk.

Az elmúlt években számtalan sikerfilm  – sőt bátran mondhatjuk, világsiker – labormunkái köthetők a Magyar Filmlabor nevéhez, amely napjainkra a régió meghatározó intézményének mondhatja magát.

 

A tudatos építkezés, ami évek óta zajlik a Budakeszi úti filmes „fellegvárban”, mára meghozta gyümölcsét. Ebben komoly szerepet játszik az a világszínvonalú technikai felszereltség és szakmai tudás, amivel a Filmlabor rendelkezik, és amivel – úgy digitális, mint analóg módon – a legmagasabb szinten képes kiszolgálni hazai és külföldi partnereit. Két esztendővel ezelőtt egy riportban arról számolhattunk be, hogy lezajlott egy digitális váltás, amivel párhuzamosan megnyugtatóan rendeződtek a Filmlabor tulajdonosi viszonyai is. Mostani beszélgetésünkben Aradi Lászlót, a Filmlabor igazgatóját és Barta Szabolcs marketing igazgatót kérdezzük a Labor jelenlegi helyzetéről, feladatairól, valamint a jövő terveiről.

 

               – Mi történt a digitális váltást követően, és milyen szerepe volt ennek a Filmlabor                működésében? – kérdezem Barta Szabolcsot.

 

Gyakorlatilag beállt egy nagyon érdekes kettősség a labor életében, mivel újra megjelent egyfajta igény az analóg technika iránt, és mi nagyon reméljük, hogy a piaci környezet úgy alakul, hogy ezt hosszú időn keresztül ki tudjuk majd szolgálni. Ez egyébként komplex feladat, mert az, amit mi analóg technikával kidolgozunk, az természetesen később digitális fórumokon is megjelenik. Konkrétan most a Saul fiára gondolok, amit 35-ös negatívra rögzítettek, és ami teljesen analóg technikával készült, pont úgy, ahogy még a 2000-es évek elején a mozikban való vetítéshez gyártottuk a filmeket. A munkák során rendesen, fénymegadóval, egy úgynevezett direkt kópiát készítettünk. Amikor a film nagyon sikeres kezdett lenni, az volt a követelmény, hogy a forgalmazásban a film digitálisan is megjelenjen, amit itt a Filmlaborban minden további nélkül meg tudtunk oldani.

Minden egyes alkotó filmjét, amikor belép, mi úgy kezeljük, hogy az sikeres lesz, és hogy azt széles körben lehessen forgalmazni, digitális kópiát is kell gyártanunk hozzá. A Saul fiánál mielőtt az analóg vágást megkezdtük, a negatívról készítettünk egy 4K szkennelést, majd digitálisan is befényeltük, és ebből készült az a 4K-s digitális kópia, ami aztán a mozikba került.

 

Barta Szabolcs Aradi Laszlo 02 korr csere.jpg

 

               – Az elmondottakból kiderült, hogy a Filmlabor analóg, illetve digitális labormunka-                értelemben kivételes helyzetben van, hiszen felkészültségével minden feladatra tudja a                megoldást. Mi a helyzet a régióban? – kérdezem Aradi Lászlót, a Filmlabor igazgatóját.

 

A legutóbbi beszélgetésünkkor 2014-ben az volt a legfőbb kérdés, hogy a digitális váltásnak a mai napig is legmagasabb szintű 4K-s megoldását hogyan, milyen kapacitással tudják a filmlaborok megteremteni. A Magyar Filmlabor is ennek az elvárásnak kívánt megfelelni, erre irányultak a beruházások, fejlesztések, melyek sikeresek voltak. Ennek eredményeként mára megteremtettük a digitális forgatások, és napi muszter készítések technikai feltételeit nagy kapacitásban, és megteremtettük – speciális Filmlabor-fejlesztésként – a web dailies-szolgáltatást is a partnereink számára.

 

               – Ez azt jelenti, hogy a Filmlabor online tud fogadni és küldeni file-okat, musztereket a                megrendelőknek?

 

Igen, ez így van, sőt, már sikeres teszteket folytattunk azzal kapcsolatban is – veszi át a szót Barta Szabolcs –, hogy úgynevezett remote grading vagy remote VFX supervisingot tudjunk csinálni, ami azt jelenti, hogy külföldi országokban tudták fogadni az itt 2K real time-ban lejátszott file-okat, ami sokkal gyorsabbá teszi a munkafolyamatot. Gyakorlatban ez azt jelentette, hogy széles sávú internetes kapcsolaton keresztül, az elkészített munkát 2K-s felbontásban, real time-ban demózta az operátor a partnerünk számára, amit külföldön néztek, és ha valami észrevétel volt, azt azonnal korrigálni lehetett. Ugyanez a megoldás jelenleg tesztelési folyamatban van fényelésre is.

 

Barta Szabolcs ĂŠs Aradi Laszlo korr.jpg

 

Ezeknek a fejlesztéseknek az eredményeként – folytatja Aradi László – azt lehet mondani, hogy a Magyar Filmlabor a régió legfejlettebb, legnagyobb kapacitású digitálisutómunka-szolgáltatójává vált. A nagy kérdés most nem az, hogy ki milyen digitális szolgáltatást tud nyújtani, mert a szakmában nagyon erős felzárkózás történt. Valójában mi is felzárkóztunk, de nemzetközi szinten a legerősebbek vagyunk, tudásban és technikai felszereltségben egyaránt. Ezt igazolják az eredményeink, a sok tucat digitálisan forgatott és forgalmazott film és munka, ami mögöttünk van.

A nagy kihívás számunkra az elmúlt években az volt – folytatja Aradi László –, hogy hogyan lehet megtartani jelenlegi digitális technikai trend mellett a hagyományos kémiai alapú filmlaborálást. A közelmúlt változásai azt mutatták, hogy nagyon sok környékbeli neves labor Németországban, Ausztriában és szerte a világon kénytelen volt bezárni. A Saul fia, aminek a teljes körű labor- és digitális utómunkája nálunk készült, számunkra egy rendkívül komoly felhajtó erőt jelentett itthon és az egész világon is, mert felhívta ránk a figyelmet a filmre való forgatás tekintetében. Nemes László és Erdély Mátyás operatőr maximálisan celluloid-elkötelezettek. Külön említésre méltó mozzanat a film életében, hogy mindketten konzekvensen ragaszkodtak ahhoz, hogy azokon a fesztiválokon, ahol eddig bemutatták a filmet, mindenhol az eredeti, a digitális eljárás nélkül vágott negatívról készült pozitív kópiát mutassák be. Emellett persze elkészült a már korábban említett digitális workflow-val az a dubnegatív, ami a sorozat 35-ös printekhez készült, amiről azután elkészültek a 4K digitális mozikópiák, és ahol nincs 35-ös celluloid vetítési lehetőség, ott a DCP digitális kópiákat használják.

Ebben a helyzetben az a Filmlabornak az a stratégiája, hogy egy megfelelően rugalmas laborháttérrel, és olyan munkatársakkal, akik a laboron belül más területekre is dolgoznak, fenntartson egy bármikor bevethető kémiai háttérlabort. Ennek az egyik legsikeresebb munkája az elmúlt évben egy nagy francia produkció kiszolgálása volt, aminek során 180 ezer méter 35 mm-es felvett nyersanyag labormunkáit végeztük el – egy olyan szolgáltatást, ami megfelel a legmagasabb szintű filmlaborálási elvárásoknak, mert mint az imént elmondott példa is igazolta, van rá igény.

 

Sondor Resonances  02.jpg

 

Ehhez a helyzethez sajnos azt is hozzá kell tenni, hogy az európai és a világtérképen hónapról hónapra változik a laborok elérhetősége. Szerencsére vannak komoly támogatói a filmre történő gyártásnak, így például a Kodak nagyon erősen mögötte áll filmre forgatásnak, ami mellett a filmfelhasználás, és a filmlaborálás egyik legkomolyabb célpiaca az archiválás.  Már ezt megelőzően, de napjainkban is nagyon komoly archiválási munkákkal dolgozunk, és el lehet mondani úgy a 4K-s digitális, mint az analóg kémiai kapacitásunkról, hogy mindkettőt maximálisan használjuk a jelenleg futó játékfilm-produkciókhoz és az archiválási munkákhoz egyaránt.

 

               –  A beszélgetés során elhangzott, hogy a Saul fia sikere fellendítette a filmre való                forgatás igényét. Van ennek valamilyen kézzelfogható jele a Filmlabor vonatkozásában? –                kérdezem Barta Szabolcsot.

 

Van egy nem tipikusan magyar történet, amiről beszélni tudunk, és a kérdés kapcsán megemlíteném.  Kialakulóban van egy trend, miszerint a fiatalabb generáció elkezdett érdeklődni a 35-ös és a 16 mm-es analóg filmes technológia iránt. Nemrég megkeresett minket egy fiatal, magyar származású hölgy, aki nagyon elszántan egy úgynevezett road movie-t szeretne készíteni, amit úgy képzel el, hogy 16-os negatívra forgat egy nagyon szűk stábbal, és a cselekmény olyan országokban játszódik, ahol még fellelhető a filmes laborálási technológia. Ezekben az országokban kidolgoztatja a felvett nyersanyagot, amiből majd a film elkészül. Emellé szeretné a Kodak-ot mint szponzort bevonni. Az ő elmondásából tudjuk, hogy a Kodaknak több olyan projektje is van, ami arra ösztökéli a fiatal filmeseket, hogy ismerjék meg, és használják a hagyományos analóg nyersanyagot.

 

Már korábban sem lehetett megkerülni a kérdést, mert az archiválás mindig is fontos része volt a labor életének. Mi a helyzet ezen a téren?

 

Az archív filmek felújítása – folytatja Aradi László – nagyon is aktuálissá vált, mégpedig két ok miatt is.  Egyrészt vannak azok a filmek, amik már olyan életkorba léptek, hogy egyrészt tönkremennének, megsemmisülnének, és ha nem kerülnének a laborba, és digitális felújítással, esetleg magasabb költségvetéssel filmre visszaírással megmentésre, akkor végkép elpusztulnának. Másrészt vannak azok a nem annyira régi filmek, korukat tekintve 20-30 évesek, amelyek az állapotuk miatt például fesztiválokon nem lennének bemutathatóak, ha nincs belőlük egy tisztességes, az eredeti negatívról újrafényelt, filmhibáktól megtisztított, 4K felbontásban digitalizált kópia. Ezek a korábban nagy sikereket megért magyar filmalkotások sorra szerepelnek a nagy nemzetközi filmfesztiválok programjában. Ilyen például Jancsó Miklós Szegénylegények című filmje, amely a 2015. évi Cannes-i filmfesztivál Classics programjában szerepelt. Előző évi nagy munkánk, Michael Curtiz (Kertész Mihály) Tolonc című filmje volt 1914-ből, ami a Müpában került bemutatásra nagyzenekari kísérettel, majd néhány nappal később levetítették a lyoni archív filmfesztiválon, majd eljutott Kínába is a shanghaji nemzetközi filmfesztiválra. Makk Károly Szerelem című filmje (1971) pedig ebben az évben kapott meghívást a cannes-i fesztivál Classics programjába. Ebben az évben szám szerint 5 filmalkotásra, köztük a Szerelem című filmre is közbeszerzési pályázatot írt ki a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, amire együtt pályáztunk a Focus Fox Filmstúdióval, és el is nyertük azt. Az eredeti 35 mm-es filmek felújítása 4K digitális hordozóra a Magyar Művészeti Akadémia pályázati támogatásával, a MaNDA közreműködésével készül a két cégnél.

A 2016-évi Cannes Classics programban van egy másik filmalkotás is, ami hozzánk kötődik. A cseh filmarchívum (National Film Archive) megbízásából felújítottuk Jindřich Polák 1963-ban készült Ikarie XB 1 című alkotását. Fontos számunkra az a tendencia, hogy a restaurált filmek egyre fontosabb szerepet játszanak a nemzetközi fesztiválok programjaiban. Bolognában például minden évben van egy archív filmfesztivál, ahova rendszeresen dolgozunk, de még sorolhatnánk rengeteg más munkát is, ami egyben azt is jelenti, hogy a hazai felújítási feladatok mellett jelenleg döntően nemzetközi munkákat végzünk. Ez persze attól is függ, hogy mennyi támogatási pénz jut egy-egy ilyen munkára, aminek a kivitelezése nagy áldozatokat követel.

 

Sondor Resonances .jpg

 

Az archiválásnak van egy másik vonzata is – veszi át a szót Barta Szabolcs –,ugyanis minden országban növekszik a broadcast piac, nálunk is újabb tévécsatornák beindítását tervezik, és ezeket mind tartalommal kell ellátni. Manapság amikor a HD az alap, akkor szükség van arra, és ez a mi esetünkben kézzelfogható dolog, hogy a magyar filmtörténet nagy alkotásait felújítsuk, hogy a nézők olyan minőségben lássák ezeket a filmeket a képernyőn, mintha tegnap történt volna a forgatás.  Ez jó magának a csatornának is, mert relatív olcsón jut hozzá egy műsorhoz, és ahelyett, hogy drágán legyártana egy új műsort, ennek a töredékéből fel tud újítani professzionális módon egy olyan filmet, ami már bizonyítottan sikeres volt.

 

               –  Mindennapjait tekintve mennyiben változott a Filmlabor élete a tulajdonosváltás után, és                történtek-e változások, technikai és humán értelemben? – kérdezem Aradi Lászlót.

 

Annak köszönhetően, hogy korábban, vagyis 2013-ban elnyertünk egy többszáz milliós műszaki fejlesztési támogatást, azóta újabb eszközök beszerzésére került sor. Sikerült egy különleges hangdigitalizáló berendezésre szert tennünk. A Sondor Resonances egy svájci termék, ami az archív világban ipari standardnek számít, és a régi filmek felújításához kitűnően tudjuk használni. Hozzáteszem, hogy aki úgy gondolja, hogy ezen a piacon sikeres akar lenni, annak rendelkeznie kell ezzel az eszközzel. A folyamatos fejlesztés mellett a közelmúltban intenzív csapatépítés is történt. A tradicionális szaktudást megőriztük, ami a nagy múltú Filmlabornál szinte kötelező volt. Bevontunk új, fiatal munkatársakat, elsősorban digitális szakembereket, akik nélkül semmit sem érnének a milliós beruházások. A restaurálási munkákon ma már több, a MOME-n végzett munkatársunk is dolgozik.

Visszatérve a gazdasági, és szervezeti kérdésekre, a Filmlabor onnantól kezdve, hogy 2013-ban beolvadt a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt.-be, napjainkban mint a Filmalap Filmlabor Igazgatósága, divízióként saját gazdálkodással és üzleti tervvel működik. A jogosan elvárt pozitív eredményt teljesítjük, de az eredményességet tovább kell növelnünk. A jelenlegi szakemberekkel, felszereltséggel, átgondolt stratégiával és piacépítéssel a kitűzött célokat sikeresen elérhetjük. 

 

               – Megköszönve az interjút, végezetül szeretném megkérdezni, hogy van-e a Magyar                Filmlabornak valamilyen konkrét terve az analóg technológia népszerűsítését illetően?

 

Többek között van egy már nagyjából körvonalazott ötletünk – mondja Aradi László –, ami hasonlóan a Kodak szándékaihoz ugyancsak ösztönzést adna a fiatal filmes generáció tagjainak is, hogy a celluloidra elképzelt álmaikat megvalósítsák. Az elképzelés egy kisebb nemzetközi találkozó, vagy fesztivál keretei között valósulna meg, ahol azoknak az alkotóknak nyújtanánk megjelenési, bemutatkozási és találkozási lehetőséget, akik elkötelezettek a celluloid film iránt. Persze itt a még el nem készült filmötleteket is lehetne szondázni, és produceri szinten foglalkozni a jövő filmjeivel és a leendő alkotókkal.

 

Soltész Rezső

 

www.filmlab.hu

Share |
top

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be, ha még nem regisztrált a regisztráció linken megteheti!

E-mail

Jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

bottom
Impresszum
Betöltés: 0.092806 másodperc.