MédiatechnikaParadigmaváltás a hangkeverésben 4. - Mozi, filmipar

Médiatechnika | 2016. November 21., Hétfő 07:00

Az elmúlt évtizedek során több intézkedés is történt a filmek hangosságának szabályzása érdekében.

Ezek ellenére, a mozilátogatók mai napig gyakran szenvednek a szükségesnél sokkal hangosabb film előzetesektől, reklámoktól, a túl halk párbeszédektől, nem ritkán pedig az akár másfél órán keresztül üvöltő filmektől.

 

Az első egységesítési lépések

Az 1970-es évek közepén – a Dolby kezdeményezésére – a mozikban és a szinkronstúdiókban egységesítették a hangnyomás szintet. Az intézkedés célja az volt, hogy a filmhang keverésénél a lehallgatás, illetve a mozikban a vetítés azonos hangerőn történjék. A Dolby ajánlás szerint a hangrendszereket úgy állítják be, hogy a rendszer fő hangerőszabályzójának 0 dB-s, kalibrált állásában a bal, jobb és center hangszórók külön-külön, 85-85 dBC hangnyomást keltsenek a nézőtér közepén. A két hátsó hangcsatorna hangszóró csoportjainak hangnyomás szintje 82-82, a szub-basszus sugárzóé pedig a terem férőhelyszámának függvényében 85, 88 vagy 92 dBC. (A teremben a hangerő eloszlása sosem egyenletes, az első és utolsó sorokban a hangnyomás akár ±3 dB-vel is eltérhet a középen mért átlagértéktől.)

A Dolby komolyan gondolta a szabályzást. A 35 mm-es korszakban, a filmek végső keveréskor mindig jelen volt egy Dolby munkatárs, aki ellenőrizte, hogy keverés az előírt lehallgatási szint – a Dolby processzor hangerőszabályzójának 7-es állása – mellett történik-e. Annak érdekében, hogy a nézőtéren a hangerő megegyezzen a keverésnél előállítottal, a vetítésnek is mindig kalibrált szinten, 7-es fő hangerőszabályzó állás mellett kellett történnie.

A Dolby előírásban a 85 dBC-s hangnyomást a film névleges kivezérlési szintjének (0 VU) feleltették meg (1. ábra). Az ajánlás bevezetése idején használt analóg Dolby A hangrendszer a 0 VU-hoz képest legfeljebb 5 dB túlvezérlést viselt el. Ennek köszönhetően, a filmek hangosságára is csak ritkán volt panasz. A filmek dialógus szintje a 0 VU-s szintnél jellemzően 7-9 dB-lel alacsonyabb.  Ez az a szint, melynél a beszéd jól érthető, ugyanakkor se nem túl halk, se nem túl hangos.

Az újabb hangrendszerek; a Dolby SR és a Dolby Digital kivezérlési tartalék és dinamikaátfogás tekintetében is jelentősen túlszárnyalták az előd Dolby A-t.  A Dolby A-hoz képest, az analóg SR 3 dB, a Dolby Digital (AC-3) pedig 15 dB kivezérlési tartalék többlettel rendelkezik. A dinamikaátfogás növekedés szintén jelentős. A Dolby SR, ill. Dolby Digital rendszerű filmeknél a dialógus szint elvileg megegyezik a korábban alkalmazottal, ugyanakkor az effektek lényegesen valósághűebben adhatók vissza a megnövekedett kivezérelhetőségnek köszönhetően.

 

1_ábra.jpg

1. ábra. ábra Az analóg és digitális Dolby rendszerek kivezérelhetősége és hasznos dinamikaátfogása


A digitalizálás a mozgóképet is elérte, és a Dolby hangrendszerű cellulóz szalagokat felváltotta egy teljesen digitális formátum, a Digital Cinema Package (DCP). DCP hang keveréséhez már nem kell a stúdiónak Dolby licenccel rendelkeznie. Így a Dolby munkatárs jelenléte is a múlté már. Az átállás óta kizárolag a producerek, rendezők döntenek a filmek hangjának kivezérléséről, a keverést végző szakember pedig csak engedelmeskedhet.

 

Egyre hangosabb minden

A hangossággal kapcsolatos első panaszokat a mozifilm előtt vetített reklámok és előzetesek okozták. A panaszok miatt a mozigépészek a fő hangerőszabályzót a kalibrált pozícióhoz képest jóval alacsonyabb szintre állították. A szabályzó aztán általában a film vetítése alatt is a reklámokhoz megfelelő állásban maradt. Az alacsony hangerő miatt a beszéd érthetősége csökkent, a halkabb dialógusokat pedig részben vagy egészben elfedte nézők által keltett zaj.

A rendezők hamar rájöttek, hogy az új hangformátum által biztosított kivezérlési tartalékot hatáskeltésre is fel tudják használni; az effektek és a zenei elemek a korábbihoz képest jóval hangosabbak lehetnek. Innentől kezdve a filmek hangossága fokozatosan növekedett, ami miatt indokolttá vált, hogy a reklámok és előzetesek mellett a filmeket is a kalibrált szintnél alacsonyabb hangerővel vetítsék. Mára ott tartunk, hogy gyakran csak a bemutató alkalmával történik kalibrált szinten a vetítés, azt követően már 3-10 dB-lel halkabban (3. ábra). (A kalibráltnál alacsonyabb szint mellett történő vetítés másik oka, a multiplexek termei közti áthallás. Kisebb mozik esetén pedig az épület lakóit zavarhatja az extrém hangosságú filmek vetítése.)

 

2_ábra.jpg

 

2. ábra A Dolby mozi-processzorok fő hangerőszabályzójának karakterisztikája. A satírozott tartományhoz tartozó csillapítás és hangnyomás értékeket az 1. táblázat foglalja össze

 

1_tábl.jpg

 

1. táblázat A főszabályzó karakterisztikájának középső tartománya

 

3_ábra.jpg


3. ábra Az aktuális filmek hangerő beállításait tartalmazó cetli egy holland mozi gépteremben

 

4_ábra.jpg 

4. ábra CP500 típusú Dolby mozi-processzor. A LED kijelzőn a főszabályzó értéke

 

A mozikban tapasztalt szintcsökkentési gyakorlatot ellensúlyozandó, a szinkronstúdiók is csökkentett lehallgatási szint melletti keverésre tértek át. Ennek lényege, hogy fülre történő keveréskor a hangmérnökök törekszenek az általuk megszokott hangerőt előállítani, és a lehallgatási szint csökkenését a kivezérlési szint növelésével igyekszenek kompenzálni. A nagyobb mozgástér ellenére, a kivezérlés a digitális rendszernél is korlátozott, a felvételi szint jelentős növelése csak kompresszálás és limitálás árán lehetséges. A végeredmény: szűkített dinamikájú, üvöltő filmek sorozata.

A nagyszámú panasz hatására, ’90-es évek végén a Dolby cégnél kísérleteket végeztek a filmek, reklámok, előzetesek hangosságának objektív mérési módszerének kidolgozása céljából. A kísérletek során kiderült, hogy az akusztikai, elektroakusztikai területen már széles körben alkalmazott Leq(A), Leq(C) (egyenértékű hangosság) módszerekhez képest, a CCIR súlyozó szűrővel megvalósított Leq(M) módszer eredményei lényegesen jobban korreláltak a szubjektív hangossággal. A Leq(M) mérés során az összes hangcsatorna elektromos jelének súlyozott effektív értékét összegzik, majd átlagolják. A kapott mennyiség mértékegysége dBM. (85 dBC-s hangnyomásnak 2 kHz-en 85 dBM szint felel meg.)

 

5_ábra.jpg

 

5. ábra A különböző Leq mérések súlyozó görbéi

 

A Leq(M) hangosságmérés bevezetésének ideje 2002. Ekkor a Dolby licenccel rendelkező stúdiók számára előírták, hogy a reklámok hangossága legfeljebb 82, az előzeteseké maximum 85 dBM lehet. Ez utóbbi még mindig 7-9 dB-lel magasabb a filmek szokásos dialógusszintjénél.

A hangosságháború a filmiparban az elmúlt évek során odáig fajult, hogy egyik-másik film vetítése során a nézők 110-120 dBA-s hangnyomás csúcsoknak vannak kitéve. Extrém esetekben, pl. a Transformers 3-ban a hangnyomás csúcs 130 dB fölé is emelkedhet. (Megj.: egy sugárhajtómű 10 méter távolságban produkál 130 dB-s hangnyomást.) A Transformers 3 egyébként az egyik leghangosabb film, melynél a hangnyomás szinte végig 90 dBA felett van.

E brutálisan hangos filmek keverése során a stúdióban dolgozóknak – a napi 8-9 órás magas zajterhelés miatt – füldugót kell használniuk. Ugyanakkor, ha a néző túl hangosnak találja a filmet, nincs más választása, mint hogy elhagyja a mozit.

2010-ben Belgiumban egy 17 éves lány maradandó halláskárosodást szenvedett az „Eredet” (Inception) vetítése során. Az esetet követően a Flamand kormány 2013 végén törvényileg szabályozta a mozikban megengedett legnagyobb hangnyomás szinteket. A gyerekfilmek, filmelőzetesek és reklámok megengedett maximális hangnyomás értéke 87 dBA, a felnőtt filmeké pedig 95 dBA lehet.  (A szabályzás csak a flandriai mozikra vonatkozik.)

Összefoglalva a mozi esetében is elmondható, hogy – az elképzelésekkel szemben – a hangos filmelőzetesek, az üvöltő filmek nem újabb mozi látogatásra, hanem sokkal inkább a filmek letöltésére, megvásárlására, és otthoni – a néző által kontrollálható környezetben történő – megnézésére ösztönöznek. Vajon ez lenne a filmrendezők célja?

 

Szabályozás

Az elmondottak alapján egyértelmű, hogy a filmipar területén is mielőbb szabályozni kell a hangosságot. A televíziós, rádiós hangosságszabályzást megalkotó ITU és EBU azonban nem illetékes filmipari területen.

Néhány éve az AES és az SMPTE is napirendjére tűzte a probléma megoldását, és várhatóan egy az ITU-R BS. 1770 ajánláson alapuló hangosságszabályzási módszert fognak a mozifilmek hangosságának egységesítésére javasolni. A javaslat szerint két célhangosság lenne -27 LUFS a normál filmekre, illetve -21 LUFS a szándékosan hangos akció filmekre. További kikötés, hogy a filmek rövididejű hangossága nem haladhatná meg a -6 LUFS-t.

 

Megoldás a beszédérthetőség javítására

Egy szabadalom szerint, a referencia szintnél alacsonyabb hangerő melletti vetítéséből adódó beszédérthetőségi problémát könnyen orvosolni lehetne a mozi rendszerek hangerőszabályzójának minimális módosításával. A szabadalmaztatott eljárás azt használja ki, hogy a párbeszédeket jellemzően monóban, a középső hangcsatornában keverik, míg a zene, illetve az effektek a többi csatornában találhatóak. A jelenleg használt rendszereknél a csatornák szintje egyetlen főszabályzóval, csak együtt szabályozható. A hangerőszabályzás középső csatornára, illetve többi csatornára történő kettébontásával lehetővé válna a dialógusszint állandó értéken tartása mellett módosítani a filmek összhangosságát.

 

(folytatjuk)

Share |
top

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be, ha még nem regisztrált a regisztráció linken megteheti!

E-mail

Jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

bottom
Impresszum
Betöltés: 0.108053 másodperc.