A 3D megfogalmazás azonban sok mindent takar. Alapvetően a térhatású képet jelenti, melynek van mélységi információja is. A cél az életszerű térhatás elérése, vagyis segédeszköz nélkül, ugyanakkor nagy szabadságot adva a néző fizikai elhelyezkedését illetően. Ezek azonban ma még nehezen teljesíthető elvárások, így óhatatlanul kompromisszumokat kell kötni, de a végeredmény így is sokkal látványosabb a hagyományos 2D képeknél. Az egyik, talán legfontosabb kompromisszum, hogy sztereo 3D technológiát alkalmaznak, azaz a látványt csak két kamerával rögzítik, ezzel próbálva leutánozni az emberi szemet. Amikor ma 3D filmekről beszélünk, ezt értjük alatta.
A 3D filmkészítés berendezései ma már viszonylag széles választékban elérhetők, a leggyakrabban megfelelő mechanikával (rig) összekapcsolt professzionális kamerákat alkalmaznak, de terjednek az egybeépített, gyakorlatilag két kamerát tartalmazó berendezések is. Ezek ára már nem feltétlenül számít kimagaslónak és a további rendszerek (számítógépes grafika, utómunka, jelátvitel, stb.) is elérhetőek. Talán a legnagyobb fejlődés a kamerák vonatkozásában várható, gondoljunk csak a méretre, súlyra, egyszerű használhatóságra, felbontásra és nem utolsó sorban az árra.
A professzionális 3D kamerák esetében az operatőröknek, rendezőknek manapság el kell fogadni, hogy a technika meghatározó, a művészi munkán kívül a mérnöki ismereteknek is igen fontos szerepe van. A filmkészítés a két terület szoros egymásra utaltságát igényli. Ez sok esetben új helyzetet jelent a korábbi értelemben vett alkotóknak. A gyártók egyik célja, hogy a filmkészítést „visszatereljék” a művészi területre, vagyis minél jobban leegyszerűsítsék a kezelhetőséget.
Meduza
Az idei NAB egyik újdonsága volt a Meduza Systems 4K felbontású kompakt 3D kamerája, melyet hivatalosan a sztereo 3D (S3D) kategóriába sorolnak. Ezt az újszerű elveken alapuló berendezést először Chris Cary, az angliai székhelyű 3D Visual Enterprises vezérigazgatója (ez a cég a Meduza Systems anyavállalata) és Jonathan Kitzen, a Meduza Systems elnöke mutatta be. A kamera nagy előnye, hogy a filmkészítők számára egyszerűbb, gyorsabb forgatási lehetőséget kínál 4:3 formátumban natív 4K felbontás mellett – kisebb költségigénnyel. Az 1:1-es pixelarány, a 3072 x 4096 felbontás lehetővé teszi az óriás mozivászonra való közvetlen konvertálást, ugyanakkor alkalmas az alacsonyabb felbontást igénylő produkciókhoz is. Rendkívül jó képet produkál a megjelenítők széles skáláján, a 3D televíziókon keresztül a mozivásznakig – e tekintetben jelenleg a Meduza egyedülálló.
A kamera percek alatt üzembe állítható, nem igényel hosszadalmas kalibrációt, objektívje cserélhető, a lencsetávolság és a konvergencia precízen távvezérelhető. A kompakt egység, melynek súlya mindössze 7.5 kg, más megoldásokkal ellentétben egy elektronikát és vezérlést foglal magában, dupla képérzékelő rendszerrel. Azáltal, hogy a két kép együttesen kerül feldolgozásra, a beállítás lényegesen egyszerűbbé válik, elkerülve a bonyolult szinkronizációt (szín, zaj, méret, axis, fókusz, stb.), melyet egyébként részben a kamerában, részben az utómunkálatok során kellene elvégezni. Az összehangolási folyamat nem egyszerű, sok odafigyelést és rutint igényel, hiszen ha nem végzik el precízen, tönkreteheti a 3D látvány érzékelését, és fejfájást okozhat a nézőnek. Aki már csinált ilyet, valószínűleg különösen értékeli ezt az új technológiát. A gyártók kedvenc hasonlata, hogy két motorkerékpár egymáshoz erősítéséből még nem lesz négykerekű autó.
A Meduza tervezésénél a gyártók arra törekedtek, hogy minél rugalmasabban kiszolgálják a filmkészítők igényeit. Fontos szempont volt a moduláris felépítés és a rugalmasság. Ennek szellemében a képszenzor szinte másodpercek alatt cserélhető, korszerűbb típusok megjelenésével ezek gyorsan és viszonylag egyszerűen beépíthetők lesznek, akárcsak a capturing rendszer más elemei, amivel elkerülhető az elavulás veszélye. Így a kamera mindig az aktuálisan elérhető legjobb képalkotó technológiával rendelkezik. További előny, hogy, a kamerához a filmes kiegészítők széles skálája csatlakoztatható, növelve ezzel a filmesek elégedettségét és a felhasználhatóság körét.
A Meduza igen változatos felhasználhatóságot biztosít a szórakoztatóipar területén. Folyamatos fejlesztésre tervezték, hogy lépést tudjon tartani a modern technológia gyors fejlődésével. Így a felhasználók bátran fejleszthetik, módosíthatják a rendszert az elérhető eszközök – szoftverkódok és hardverspecifikációk – egész tárházával, hogy saját szükségleteik szerint alakítsák kamerájukat. Voltaképpen ez a világ első „nyílt forrású” professzionális kamerarendszere. A felhasználók szabadon kiválaszthatják a megfelelő méretű, felbontású, fényérzékenységű érzékelőket, éppolyan egyszerűen, ahogy korábban szükség esetén másfajta filmszalagot választottak.
Maga a kamera megjelenését tekintve elég meglepő, nem igazán hasonlítható a hagyományos kamerákhoz. Aki először találkozik vele, kezébe veszi, talán idegenkedhet tőle, de technikai értékei azt hiszem nem kérdőjelezhetők meg. A kamerát és a mögötte lévő mérnöki teljesítményt a szakma is elismeréssel fogadta, a termék elnyerte az immáron 19 év óta adományozott rangos kitüntetést, a „Mario” díjat, melyet áprilisban az idei NAB-on adtak át. Ezt a díjat a leginnovatívabb és a legmagasabb technikai színvonalat képviselő termékeknek ítéli oda a Broadcast Technology magazin és évente mindössze tízet. A kamera előreláthatólag 2011 szeptemberében kerül piacra, illetve akkortól lesz bérelhető, és várhatóan nagy sikerre számíthat.
- BJ -
