- Rendezési munkamódszered, ez híres, hírhedt volt a televíziósok között, nem az improvizálásra, a művészi rögtönzésre, hanem a pontos megtervezettségre épült.
Ezt a munkamódszert a Főiskola elvégzése után a BBC három hónapos akadémiáján megtanultam. Ez a módszer a rendezők fantáziáját otthon az íróasztal mellett igyekszik működtetni és aztán a gyakorlatban már a műre lehet koncentrálni.
- Mi volt a szerepe a Veszprémi Fesztiválnak a Magyar Televízió történetében?
Veszprém megálmodása Mihályfy Imre, Lénárt István, Szántó Erika nevéhez fűződik. Kettős célja volt, egyrészt, hogy a televízió alkotói megmérkőzzenek, megmérettessenek másrészt a nemzetközi szakemberek vendégül látása a televízió műsorainak, filmjeinek bemutatása. Ekkor már 1971-ben a világ minden részéből érkeztek vendégek, akik kíváncsiak voltak alkotásainkra. Az egyiknek egy ünnepélyes gálán való díjkiosztás volt a vége, a másiknak pedig az eladott alkotások sora.
- Miért nem kapcsolódott ez a televíziós szándék össze az akkor már létező magyar filmszemlével?
Akkora különbség volt érzelmileg is, meg tartalmilag is és nem utolsó sorban technikailag a televíziós művek és a játékfilmek között, hogy ez fel sem merült ez akkoriban. Nem lehetett például a televíziós alkotásokat, tévé-játékokat elvezhető formában, moziban levetíteni. A miskolci dokumentum szemlén is külön mérettek meg a televíziós és a mozi forgalmazásra készült alkotások. Összehasonlíthatatlan volt a két műfaj pénzügyi és kapacitásbeli okok miatt. De hamarosan létrejött a kőszegi fesztivál a gyermekfilmek, gyermekműsorok számára. Ott együtt volt a televízió és a játékfilm.
- Kik voltak a zsűriben, képviseltette-e magát a hatalom, hogy a díjakkal is irányt mutasson?
Nem igazán. Az azonban gyakorlat volt, hogy egy napra valamelyik vezető politikus lelátogatott. Aczél György, Berecz János itt lehetőség volt az eszmecserére. E mellett volt a kritikusokkal is szervezett találkozás, ezek nem voltak igazán jóízű beszélgetések, talán itt szűrődött be leginkább a politika. Az alkotók ebben kényszeredetten vettek részt, s igyekeztek a demagóg megszólalásokat óvatosan hárítani.
- Horváth Ádám neve összefűződik a televízió nagy akcióival, vetélkedőivel, körkapcsolásaival, az első karmesterversennyel.
Két nagy körkapcsolásos műsort találtunk ki Vitray Tamással. Jó estét Magyarország címen, ahol négy különböző nagyságrendű települést kötöttünk össze. Ezt követte tíz adásban a Hazai esték. Mely két településen négy közvetítő kocsival zajlott. Ilyen rendezőkkel, mint Simó Sándor, Szabó István, Gábor Pál, Kalmár András. A centrumban volt Vitray meg én, és kint olyan riporterek, mint Vértessy Sándor, Szilágyi János, Szegvári Katalin, Wisinger István. Boldizsár Miklós és Kóthy Judit voltak a szerkesztők feldolgozták a két települést. Négy tanárképző főiskola növendékei játszottak és a nyeremény egy autóbusz volt a győztes főiskolának. Ezeket az élő közvetítéseket én nagyon szerettem, de a színházból és az operából is közvetítettem előadást élőben. Aztán jöttek kiemelkedő politikai események, melyeket közvetíthettem. Március 15-i adások, Nagy Imre temetés egész napja, ami nagy technikai felvonulást jelentett, de volt olyan szilveszter is ami hét helyszínről ment.
- Nem félt az akkori televíziós vezetés az élőtől, hisz itt bármi történhetett…
Nem, nem merült fel ilyen probléma, sőt az egyik Jó estét Magyarország adásánál, mely az egyik választást megelőző nap ment Sárospatakról, hogy Wisinger István volt ott a riporter és szóltunk neki, hogy hagyja ott a mikrofont és beszélgessenek a Máriagyüdiekkel. Kontrolálatlanul beszélgettek az iskolások.
- Egy másik műfaj az irodalom
Indult egy irodalmi folyóirat Fáklya címen Lendvai György szerkesztette, ennek a konstrukciója nagyon szerencsés volt, mert volt benne egy egyfelvonásos, ami erre íródott: Hubay Miklóstól, Rónay Györgyön át Csurkáig volt benne egy klasszikus novella adaptáció, Mórától föl és le, az akkor szabadult Déry Tiborral készült riport, de készült Kassák Lajossal beszélgetés. Ez egy jó ügy volt. Aztán voltak olyan portré lehetőségek, mint az akkor már nem élő Sárközy Györgyről, aki nekem nevelő apám volt. Illyésről csináltam Domonkos Mátyással portréfilmet. De készültek külön portrék is: Kolozsvári Gandpierre est, Karinthy Ferenc est, Hubay est, Heltai est, Molnár Ferenc est ezek kisebb nagyobb írások dramatizációi voltak, ehhez Lehel Judit kiváló irodalmár, szerkesztő volt.
